Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)
Gyógyhatása
A fekete áfonya az egyik leggazdagabb erős antioxidáns - flavonoid - forrás a gyümölcsök között. A legújabb tudományos kutatások szerint ezeknek az értékes bioaktív, fenolos vegyületeknek - antociánok, antocianiniok - köszönheti feketés színét, és ezek adják egészségünkre gyakorolt jótékony hatásait is. Mivel az egyéb bogyós gyümölcsöknél, mint például az eper, bodza, meggy, málna magasabb antocianin-tartalommal rendelkezik, a szuperételek kategóriájába is besorolták.[1][2]
Az oxidatív stressz a sejtekben az egyik tényező, amely az öregedésért felelős. Mivel az antioxidánsok erőteljesen csökkentik a sejtekben az oxidatív stresszt, az áfonya lassítja az öregedést, ezáltal pedig hozzájárulhat az időskori betegségek megelőzéséhez. Fogyasztása kifejezetten ajánlott demenciával összefüggő megbetegedések kezelésében vagy megelőzésében.[3][4] Flavonoid tartalmából fakadóan továbbá jótékony hatású a vérkeringésre, mert erős érvédő, értágító hatással is rendelkezik, csökkenti a kapilláris erek áteresztő képességét és törékenységét.[5] Különösen ajánlott keringési rendellenesség, érszűkület, mikrovérzések, vérnyomás ingadozás, vénás pangás és érelmeszesedés esetén a fogyasztása. Ezen kívül csökkenti a koleszterin szintet, valamint védi a májat is. [6] Rendkívül magas antioxidáns tartalmából fakadóan rákmegelőzésben is segítséget nyújthat, melyet egy 2009-es, Leicesteri egyetemen végezett vizsgálat is alátámaszt. A kísérlet során 25 vastagbélrákos beteg kapott áfonya kivonatot 7 napig műtét előtt. 7 nap után a daganatos szövetek nagysága 7%-al csökkent, még a legalacsonyabb áfonya adag mellett is.[7][8][9]
A gyulladás a szervezet védő mechanizmusa, azonban a krónikus gyulladás fokozza az oxidatív stresszt, és a rák kialakulásának kockázatát is növeli. Számos tanulmány alátámasztja, hogy az áfonyában található fenolos vegyületek erőteljes gyulladáscsökkentő hatással bírnak, így fogyasztásuk előnyös lehet bármilyen típusú krónikus gyulladással járó megbetegedés esetén.[10][11][12] Csillapítja az émelygést és a hányingerre való hajlamot, ezért a tengerészek ezért előszeretettel fogyasztják. Fokozza az étvágyat és nyugtatja a gyomrot.[13]
A vékony és a vastagbél renyhesége csökkenthető a bogyóból készült lekvár fogyasztásával. Általános méregtelenítő hatással is rendelkezik. Enyhe szélhajtó, így csökkenti a puffadást. Tisztítja a vesét és a bélfalat. A fekete áfonya bogyóinak és leveleinek hatóanyagai csökkentik a magas vércukorszintet, ezért régóta használják a cukorbetegség tüneteinek a kezelésére.[14][15][16] Fogyasztása ajánlott az inzulinrezisztencia és a béta sejtek károsodása miatt kialakult 2. típusú cukorbetegség megelőzésére vagy kezelésére. Bizonyítottan lipidcsökkentő hatással is rendelkezik, ezért fogyasztása előnyös magas koleszterinszint esetén is. Csillapítja a lázat, kiváló természetes gyógyszer megfázás esetén.
Az áfonyabogyókat a népgyógyászat régóta alkalmazza különböző szembetegségek gyógyítására és látás javítása céljából.[17][18][19][20][21] Ma már azonban számos tudományos kutatás eredménye is alátámasztja, hogy javítja a látást szürkehályog, farkasvakság, életkorral vagy cukorbetegséggel összefüggő látásvesztés esetén.[22][23][24][25][26] A tudósok szerint a bogyós gyümölcsök hatóanyagai idegvédő hatással is rendelkeznek, és fokozzák a dopamin felszabadulását a szervezetben, valamint javítják az idegsejtek közötti kommunikációt.[27][28][29][30] A fenolos vegyületeknek ezen kívül még antibakteriális, antivirális hatása is van, valószínűleg ebből fakadhat, hogy alkalmas különböző fertőzéses hasmenések, vérhas kezelésére. [31] De előszeretettel fogyasztják húgyúti fertőzések megelőzése céljából is. Beszámoltak arról, hogy a fekete áfonya és más bogyós gyümölcsök, valamint fenolos vegyületeik is hatásosnak bizonyultak a gram-negatív baktériumok, a Salmonella fajok, az E. coli és Staphylococcus aureus ellen, tehát az áfonyabogyó potenciális antimikrobális szer.[32][33][34][35]
Felhasználás külsőleg
Az ekcémás és egyéb bőrbetegségek kezelhetők a leveléből készült főzettel való külső borogatással. A fekete áfonya leveléből készült ülőfürdővel kezelhető az aranyér.
Állapotok, amelyekben ajánlott
- fogínygyulladás
- láb dagadás
- ödéma
- hajszálérgyulladás
- visszérgyulladás
- érelmeszesedés
- vérzékenység
- aranyér
- szemgyulladás
- szemgyengeség
- vérhas
- vesekő
- epekő
- gyomorhurut
- hasmenés
- ekcéma
- pikkelysömör
- reuma
- köszvény
Fekete áfonya tea készítése
Forraljon fel 5 dl vízben 2 evőkanálnyi szárított bogyót. Hagyja állni, majd melegen fogyassza el a kapott teát 2 adagra elosztva.
A konyhában
A fekete áfonya friss, fagyasztott és szárított egész bogyóként kerül fogalomba, vagy dzsem, gyümölcslé illetve szörp formájában. Étrendkiegészítőként is kapható porított vagy folyékony koncentrátumokban.
Ellenjavallat
A fekete áfonya friss termése hasmenést okozhat. A leveléből készült tea hosszan tartó fogyasztása mérgező! Nagy mennyiségű bevitele vesekőképződést eredményez. Gyomorizgató hatású lehet! A rendszeres hosszú távú fekete áfonya tea bevitele fejfájáshoz vezet!
Áfonya gyógyhatása röviden
Lázcsillapító, gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító, étvágyfokozó, melegítő vértisztító, hurutoldó, emésztéskönnyítő, hasfogó, vízhajtó, méregtelenítő, fertőtlenítő, immunerősítő, vérkeringésjavító, látásjavító, vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő.
Hatóanyagai: A levél tartalmaz csersavat, triterpénsavakat, flavonoidokat és neomirtillint, a gyümölcs pedig fenolos vegyületeket, favonokat( kvercetin, katechin), tanint, ellagitannint, fenolsavakat, antocianinokat, pektint, B-és C-vitamint, valamint cukrokat. [1]
Népies neve: fekete kokojsza, borovicska, mocsári áfonya, fenyves bogyó, pozserovek, havasi meggy, borovnyica, kövimálna
Angol neve: European blueberry, bilberry, wimberry, whortleberry, fraughan, wimberry, whinberry, winberry, blueberry.
Hasznos részei: A fekete áfonyának hasznosítható a levele (Myrtilli folium), a föld feletti része (Myrtilli herba) és a termése (Myrtilli fructus) is.
Gyűjtése, szedése, tárolása
Késő tavasztól gyűjthető a levele, a termése azonban csak augusztustól szedhető, mivel meg kell várni, hogy beérjen. A bogyója frissen is fogyasztható, de felhasználható lekvárok, dzsemek, szörpök és befőttek készítéséhez. A levelek zárt, hűvös helyen tárolandók a szárítás folyamata alatt.
Áfonya története
A fekete áfonya története egészen az I. századig vezethető vissza, hiszen az emberek már ekkor is alkalmazták, többek között hasmenés megfékezésére. Az ókori Róma nemes származású asszonyai a szépségápolás területén is felhasználták a fekete áfonyát, ugyanis a termését a fürdővizükhöz adagolták, hogy napbarnított hatást érjenek el. Az amerikai őslakosok egyik törzse, a delaware az áfonyát a békehozás szimbólumaként ismerte, gazdag színanyaga miatt pedig gyakran ruhákat színeztek vele, vagy különleges eseményeknél a testüket is ezzel kenték be. Az európai kultúrkörben ennél árnyaltabb szimbolika társítható az áfonyához, ugyanis általában a hűtlenséget és az árulást jelképezi.
Népi hiedelmek is köthetők a fekete áfonyához. Az egyik ilyen szerint egész évben nem lesz lázas az, aki Szent István napján fekete áfonyát gyűjt, a másik szerint pedig, ha valaki Jakab napján áfonyát eszik, annak nem fog fájni a foga. A népgyógyászat ma is előszeretettel alkalmazza.
A magyar nyelvemlékekben először Pápai Páriz Ferenc (1708) és Baróti Szabó Dávid (1792) szótárában jelent meg. A II. világháború idején a pilóták előszeretettel fogyasztottak áfonyából készült teákat, dzsemeket, mert a benne lévő anyagok segítségével a szemük könnyebben alkalmazkodott a sötétséghez, így a repülés menete is könnyebbé vált.
Áfonya botanikai leírása, termesztése
Rengeteg áfonyafaj őshonos Amerikában, Európában vagy a Hawaii-szigeteken. Alacsony növekedésű cserje, mely a hangafélék (Fam. Ericaceae) családjába tartozik. A termés egy kicsi (5-9 mm átmérőjű) kékesfekete színű és sok maggal rendelkező gyümölcs. Általában hegyvidéki réteken, tűlevelű erdőkben növekszik félárnyékos helyeken. Sokszorosan elágazó szárral rendelkezik, amelyek nem érik el a fél méteres magasságot. Lombhullató növény, leveleinek széle kissé fűrészes, felszínük pedig fényes. A levélhónaljban fejlődnek a korsó alakú virágok, amelyek nagyrészt halvány vörös színűek, zöldes árnyalattal. A termése sokmagvú álbogyótermés. Gyümölcsének színe az érési szakaszokban eltérő: először zöld, majd piros, a beérett bogyó pedig hamvas fekete. A savanyú talaj kedvelője, legtöbbször tűlevelű és lombos erdők aljnövényzetében fedezhető fel. Magyarországon a Soproni-hegységben és Vas megyében a legelterjedtebb, de megtalálható a Mátrában és a Bükkben is.
Felhasznált irodalom
Dr. Kmeth Sándor: Herbárium
Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövénytár
Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett növények
Rácz János: Gyógyhatású növények
Gyógynövények kincsestára
Gyógynövények, mint természetes gyógyanyagok
Kissné Dogossy Éva, Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája
