Fűszerpaprika (Capsicum annuum)
Gyógyhatása
Jótékony hatást gyakorol gyomorproblémák esetén, mert serkenti az emésztést és fokozza a nyál és a gyomornedvek elválasztását. Fogyasztását éppen ezért javasolják gyomorrontás, gyomorhurut, émelygés és gyomorgörcs esetén is. Magas a C-vitamin tartalma, ezért támogatja az immunrendszer működését, és fogyasztása által megelőzhető a Skorbut kialakulása. Egyik fő hatóanyaga a kapszacin - a csípősségét ennek köszönheti -, mely fájdalomcsillapító hatással rendelkezik, ezért bevitelét ajánlják különböző krónikus fájdalmak esetén is. A fűszerpaprika ezen kívül serkenti a bélrendszer működését, és a nehezen emészthető tápanyagok feldolgozását. Remek hasfogó és fokozza az epetermelődést. Csökkenti a vércukorszintet. Mivel serkenti a véralvadási rendszer működését, kitűnő vérzéscsillapító. Redukálja a koleszterinszintet, gátolja a szürke hályog kialakulását. Fertőtlenítő hatása miatt mandula- és torokgyulladás esetén a paprika forrázatával történő gargalizálás gyorsíthatja a gyógyulás folyamatát. Felfrissít, mivel serkenti a vérkeringést, és enyhén megemeli a vérnyomást. Erősíti a látást.
Felhasználás külsőleg
A paprikából gyakran készítenek bedörzsölő szert, mely oldja a merev izmokat, csillapítja a reumás fájdalmakat és az izomlázat. A kapszacin-tartalmú kenőcsöket ezen kívül alkalmazzák még pszoriázis kezelésére is. Mindemellett a paprikából készített forrázattal való öblögetés segíti a szájüregi fertőzések, gyulladások, és belső sebek gyógyulását is.
Állapotok, amelyekben ajánlott
- szájüregi fertőzések
- torokgyulladás
- mandulagyulladás
- gyomorrontás
- gyomorhurut
- émelygés
- hányinger
- gyomorgörcs
- bélfertőzés
- hasmenés
- bélsárpangás
- stressz
- epeproblémák
- magas vércukorszint
- láz
- magas koleszterinszint
- sömör
- bárányhimlő
- herpesz
- meghűlés
- influenza
- nyirokmirigy-duzzanat
- szürke hályog
- látásproblémák
- reuma
- izomláz
- felületi bőrsérülések
- menstruációs görcsök
Ellenjavallat
Égő, gyulladásban lévő sebek kezelésére nem javasolt a használata! Gyomorfekély, aranyér, hasnyálmirigy-gyulladás és nagy vérveszteség esetén tilos a fogyasztása! Nagy mértékben történő bevitele nem ajánlott, mert orrvérzést, vagy egyéb idegrendszeri vérzést okozhat! Terhesség és szoptatás ideje alatt tilos a használata! Allergiás reakciót válthat ki mellékhatásként!
Fűszer paprika hatásai
Szélhajtó, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, vértisztító, vérzéscsillapító, hurutoldó, lázcsillapító, étvágyfokozó, vizelethajtó
Hatóanyagai: kapszaicin, karotinoid típusú festékanyagok (kapszantin, kapszorubin, béta-karotin), flavonoidok, cukrok, C-vitamin, A-vitamin, illékony vegyületek, zsírosolaj.
Népies neve: csípős paprika, törökbors, kerti bors, pogánybors.
Angol neve: pepper.
Hasznos része: A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos drogként szerepel a fűszer paprika érett, szárított termése (Capsici fructus).
Gyűjtése, szedése, tárolása
A teljesen beérett, piros színű paprikák kerülnek begyűjtésre. Száraz, mégis napos helyen kell utóérlelni, majd alapos megmosás és felszeletelést követően teljesen kiszárítani.
Története
A dél-amerikai indiánok előszeretettel termesztették gyógyító hatása miatt. Kolumbusz Kristóf utazásai során többször is találkozott a paprikával, ám Európába először csak a második, 1494-es hajóútja során hozta be az orvosa, Diego Alvarez Chanca, aki tanulmányozta a növény tulajdonságait és hatóanyagait egyaránt. A spanyol és a portugál kereskedőknek köszönhetően a XVI-XVII. században elterjedt a paprika termesztése, de a kezdeti időszakban csak, mint dísznövényt ültették a kertekbe. Csak jóval később, az 1800-as évek elején kezdték el fűszerként is hasznosítani. Napóleon ugyanis 1806-ban kontinentális blokádot rendelt el, így lehetetlenné vált az indiai bors Európába történő importálása. A helyét a paprika vette át, és a XIX. században hirtelen a legkelendőbb árucikként kezdték forgalmazni.
Magyarország területén viszonylag hamar megjelent más, Amerikából származó növényekhez képest. Egzotikus növényként ismerték, először 1570-ben, Széchy Margit ritkaságokat felvonultató kertjében bukkant fel, de Széchy Mária grófnő kertjében is megtalálható volt már ebben az időben. Az írásos emlékek közül elsőként az 1748-as Oklevélszótárban jelent meg. Eredete egy szerb-horvát jövevényszó, a papar, amely -ika növényképzővel lett ellátva. Szeged környéke és a kalocsai vidék a legismertebb magyar paprikatermesztő körzet, itt kezdték el először nagy tételben ültetni a paprikát.
Botanikai leírása, termesztése
Őshazájának Dél-Amerika tekinthető, de termesztett formában a világ több pontján is megtalálható. A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, egyéves növény. Szára akár 1 méter magasra is megnőhet. Szórtan helyezkednek el a levelei, melyek csúcsa hegyes, kissé lándzsa alakú. A levélhónaljban találhatók a bókoló fehér színű virágai. Termése felfújt bogyótermés.
A paprika számára a tűző nap és a tápdús, jó vízáteresztéssel rendelkező talaj a legideálisabb. Nem jól tűri a fagyokat, ezért hűvösebb területeken üvegház alatt érdemes termeszteni. Magról szaporítható.
Felhasznált irodalom
Dr. Kmeth Sándor: Herbárium
Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövények
Reader’s Digest: Fűszerek és gyógynövények nagykönyve
Rácz János: Gyógyhatású növények
