Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Fűszerpaprika gyógyhatása

    Fűszerpaprika gyógyhatása

    Fűszerpaprika (Capsicum annuum)

    Gyógyhatása

    Jótékony hatást gyakorol gyomorproblémák esetén, mert serkenti az emésztést és fokozza a nyál és a gyomornedvek elválasztását. Fogyasztását éppen ezért javasolják gyomorrontás, gyomorhurut, émelygés és gyomorgörcs esetén is. Magas a C-vitamin tartalma, ezért támogatja az immunrendszer működését, és fogyasztása által megelőzhető a Skorbut kialakulása. Egyik fő hatóanyaga a kapszacin - a csípősségét ennek köszönheti -, mely fájdalomcsillapító hatással rendelkezik, ezért bevitelét ajánlják különböző krónikus fájdalmak esetén is. A fűszerpaprika ezen kívül serkenti a bélrendszer működését, és a nehezen emészthető tápanyagok feldolgozását. Remek hasfogó és fokozza az epetermelődést. Csökkenti a vércukorszintet. Mivel serkenti a véralvadási rendszer működését, kitűnő vérzéscsillapító. Redukálja a koleszterinszintet, gátolja a szürke hályog kialakulását. Fertőtlenítő hatása miatt mandula- és torokgyulladás esetén a paprika forrázatával történő gargalizálás gyorsíthatja a gyógyulás folyamatát. Felfrissít, mivel serkenti a vérkeringést, és enyhén megemeli a vérnyomást. Erősíti a látást.

    Felhasználás külsőleg

    A paprikából gyakran készítenek bedörzsölő szert, mely oldja a merev izmokat, csillapítja a reumás fájdalmakat és az izomlázat. A kapszacin-tartalmú kenőcsöket ezen kívül alkalmazzák még pszoriázis kezelésére is. Mindemellett a paprikából készített forrázattal való öblögetés segíti a szájüregi fertőzések, gyulladások, és belső sebek gyógyulását is.

    Állapotok, amelyekben ajánlott

    • szájüregi fertőzések
    • torokgyulladás
    • mandulagyulladás
    • gyomorrontás
    • gyomorhurut
    • émelygés
    • hányinger
    • gyomorgörcs
    • bélfertőzés
    • hasmenés
    • bélsárpangás
    • stressz
    • epeproblémák
    • magas vércukorszint
    • láz
    • magas koleszterinszint
    • sömör
    • bárányhimlő
    • herpesz
    • meghűlés
    • influenza
    • nyirokmirigy-duzzanat
    • szürke hályog
    • látásproblémák
    • reuma
    • izomláz
    • felületi bőrsérülések
    • menstruációs görcsök

    Ellenjavallat

    Égő, gyulladásban lévő sebek kezelésére nem javasolt a használata! Gyomorfekély, aranyér, hasnyálmirigy-gyulladás és nagy vérveszteség esetén tilos a fogyasztása! Nagy mértékben történő bevitele nem ajánlott, mert orrvérzést, vagy egyéb idegrendszeri vérzést okozhat! Terhesség és szoptatás ideje alatt tilos a használata! Allergiás reakciót válthat ki mellékhatásként!

    Fűszer paprika hatásai

    Szélhajtó, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, vértisztító, vérzéscsillapító, hurutoldó, lázcsillapító, étvágyfokozó, vizelethajtó

    Hatóanyagai: kapszaicin, karotinoid típusú festékanyagok (kapszantin, kapszorubin, béta-karotin), flavonoidok, cukrok, C-vitamin, A-vitamin, illékony vegyületek, zsírosolaj.

    Népies neve: csípős paprika, törökbors, kerti bors, pogánybors.

    Angol neve: pepper.

    Hasznos része: A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos drogként szerepel a fűszer paprika érett, szárított termése (Capsici fructus).

    Gyűjtése, szedése, tárolása

    A teljesen beérett, piros színű paprikák kerülnek begyűjtésre. Száraz, mégis napos helyen kell utóérlelni, majd alapos megmosás és felszeletelést követően teljesen kiszárítani.

    Története

    A dél-amerikai indiánok előszeretettel termesztették gyógyító hatása miatt. Kolumbusz Kristóf utazásai során többször is találkozott a paprikával, ám Európába először csak a második, 1494-es hajóútja során hozta be az orvosa, Diego Alvarez Chanca, aki tanulmányozta a növény tulajdonságait és hatóanyagait egyaránt. A spanyol és a portugál kereskedőknek köszönhetően a XVI-XVII. században elterjedt a paprika termesztése, de a kezdeti időszakban csak, mint dísznövényt ültették a kertekbe. Csak jóval később, az 1800-as évek elején kezdték el fűszerként is hasznosítani. Napóleon ugyanis 1806-ban kontinentális blokádot rendelt el, így lehetetlenné vált az indiai bors Európába történő importálása. A helyét a paprika vette át, és a XIX. században hirtelen a legkelendőbb árucikként kezdték forgalmazni.
    Magyarország területén viszonylag hamar megjelent más, Amerikából származó növényekhez képest. Egzotikus növényként ismerték, először 1570-ben, Széchy Margit ritkaságokat felvonultató kertjében bukkant fel, de Széchy Mária grófnő kertjében is megtalálható volt már ebben az időben. Az írásos emlékek közül elsőként az 1748-as Oklevélszótárban jelent meg. Eredete egy szerb-horvát jövevényszó, a papar, amely -ika növényképzővel lett ellátva. Szeged környéke és a kalocsai vidék a legismertebb magyar paprikatermesztő körzet, itt kezdték el először nagy tételben ültetni a paprikát.

    Botanikai leírása, termesztése

    Őshazájának Dél-Amerika tekinthető, de termesztett formában a világ több pontján is megtalálható. A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, egyéves növény. Szára akár 1 méter magasra is megnőhet. Szórtan helyezkednek el a levelei, melyek csúcsa hegyes, kissé lándzsa alakú. A levélhónaljban találhatók a bókoló fehér színű virágai. Termése felfújt bogyótermés.

    A paprika számára a tűző nap és a tápdús, jó vízáteresztéssel rendelkező talaj a legideálisabb. Nem jól tűri a fagyokat, ezért hűvösebb területeken üvegház alatt érdemes termeszteni. Magról szaporítható.

     

    Felhasznált irodalom

    Dr. Kmeth Sándor: Herbárium
    Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövények
    Reader’s Digest: Fűszerek és gyógynövények nagykönyve
    Rácz János: Gyógyhatású növények

    Tartalomhoz tartozó címkék:

    Keresés