Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Vadárvácska, háromszínű árvácska gyógyhatása | DR IMMUN.com

    vadarvacska_arvacska_gyogyhatasa_Viola_tricolor

    Vadárvácska (Viola tricolor)

    Háromszínű árvácska

    Gyógyhatása

    Gyógyír lehet légzőszervi és húgyúti problémákra. Csillapítja a hörghurut és a hólyaghurut tüneteit. Fokozza az anyagcserét. Enyhe lázcsillapító. Megszüntetheti a fehérfolyást. Kiváló köptető, használják torokgyulladás, köhögés és asztma ellen. Teája vértisztító. Vérnyomáscsökkentő.

     

    Felhasználás külsőleg

    Kiváló ekcéma és más bőrbajok kezelésére (csalánkiütés). Borogatása kiváló a pattanásos és zsíros bőr kezelésére.
     

    Állapotok, amelyekben ajánlott

    • ekcéma
    • bőrgyulladás
    • túlzott faggyútermelés
    • magas vérnyomás
    • csalánkiütés
    • ótvar
    • reuma
    • vérbaj
    • kankó
    • érelmeszesedés
    • fehérfolyás
    • köhögés
    • láz
    • asztma
    • hörghurut
    • hólyaghurut
    • köszvény
    • torokgyulladás

     

    Vadárvácska tea készítése

    Tegyen 1,5 dl vízbe 1 kávéskanálnyi vadárvácskát, majd forrázza fel a teát! Napi 3 csésze bevitele ajánlott.

    Vadárvácska ülőfürdő készítése: 1 liternyi vízhez adagoljon hozzá 3 evőkanál vadárvácskát. Forralja fel a vizet, majd 5 perc elteltével adja hozzá a fürdővizéhez.

     

    Mellékhatás, ellenjavallat

    Terhes és szoptató nők számára óvatos fogyasztása ajánlott! Azok számára, akiknek allergiás hajlamuk van, nem ajánlott a bevitele!

    Vadárvácska gyógyhatása röviden

    Vizelethajtó, nyálkaoldó, lázcsillapító, vértisztító, izzasztó, köptető, bőrápoló.

    Hatóanyagai: triterpénvázas szaponinok, rutin, flavonoidok (violantin, orientin, vitexin)

    Népies neve: császárvirág, császárszakáll, papszakáll, háromszínű ibolya, macskaszem, viola, szentháromságfű

    Angol neve: wild pansy, wild violet, Johnny Jump up, heartsease, heart's ease, heart's delight,

    Hasznos része: A vadárvácska drogjának tekinthető a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv szerint a virágos hajtása (Viola herba cum floris).

     

    Árvácska gyűjtése, szedése, tárolása

    Kora tavasztól egészen őszig szedhető növény, ilyenkor termeli ugyanis azokat a drogokat, amelyek később gyógyászati célokra felhasználhatók. A gyűjtést követően árnyékos, zárt helyen történik a szárítása. A friss virágok dekorálás, konyhai felhasználás céljából bármikor szedhetők.

     

    Árvácska története

    A gyógynövények többször szerepet kapnak mítoszokban, mondákban, nem kivétel ez alól az vadárvácska sem. A római mitológia kedvelt történetei Cupido személyéhez köthetők, akit a szerelem és a vágy isteneként tiszteltek. Cupido számtalan alakban megjelenik nem csak a római, hanem a görög mitológiában is, hol pufók kisgyermekként, hol pedig világszép férfiemberként. Az ő fegyverének az íját és a nyilacskáit tartják, amihez az vadárvácska története is szorosan kapcsolódik. Egyszer ugyanis Cupido meg akart sebezni valakit az örök szerelem nyilával, ám célt tévesztett, és a nyíl a földre hullt. Nyomában serkentek a fehér árvácskák, amiket a görög mitológia Erósz legkedveltebb virágának tartott. Emiatt a történet miatt gondolták úgy az ókori emberek, hogy az árvácska egyfajta szerelmi jelkép, bár Cupido a nyilaival majdnem akkora fájdalmat okozhatott az embereknek, mint amekkora boldogságot. Gyakran használták fel szerelmi bájitalok alapanyagaként, az angol néphiedelem szerint pedig gyógyírként szolgálhat az összetört szívre.

    A másik mítosz a görög mitológia egyik darabja, amely Zeusz egyik szerelmi történetét meséli el. Zeusz, a főisten gyakran elcsábította a számára kedves nőket, akik feleségén, Hérán kívül megtetszettek neki. Így eshetett meg, hogy Iót, az argoszi király leányát is a szeretőjévé tette, ám Héra rájött a kalandra, és haragosan üldözni kezdte a fiatal Iót. Zeusz megsajnálta a lányt, és üsző formájában elrejtette Héra mindent látó szemei elől. Egy ideig bevált a csel, és Héra nem találta meg Iót, ám végül rájött a turpisságra, és ajándékul kérte a fehér üszőt Zeusztól. Ezután Ió többször is Héra jóindulatára volt bízva, először Argosz, a százszemű óriás volt az őre, akit Zeusz végül megöletett, majd egy nagy bögöly kínozta a halandók világában, akitől nem tudott megszabadulni. Zeusz próbált segíteni neki, és a legfinomabb füvű legelőkre vezette őt, ahol egy gyönyörű virágot, az árvácskát teremtette számára, amit később Io-nak nevezett el.

    Egy másik görög mítosz szerint a vadárvácska harmadik színe Aphroditénak köszönhető, aki féltékeny volt Erószra, ezért irigységből meg akarta változtatni az Erósz szimbólumaként ismert árvácska színét fehérről lilára. Így vált három színűvé az árvácska. Nem csak a mondák világában tűnik fel az árvácska, hanem a szépirodalomban is. Elsőként Shakespeare Hamletjében bukkan fel Ophelia egyik monológja közben, de megjelenik a Szentivánéji álomban is. Oberon Puckot árvácskáért szalajtja, amely majd szerelmet gyújt a fiatal lányok szívében. Shakespeare nem csak szerelmi szimbólumként használja a virágot a vígjátékban, hanem valamennyire irányítja is vele a játék szerkezetét. A magyar irodalomban Móricz Zsigmond regényét, az Árvácskát érdemes kiemelni, amelyben megjelenik a görög mitológiából ismert Ió is tehén alakban. 

     

    Háromszínű árvácska botanikai leírása, termesztése

    Európa és Ázsia hegyvidékein elterjedt, évelő növény, amely az ibolyafélék (Violaceae) családjába tartozik. Lágy szára van, amely nem éri el a fél méteres magasságot, és felületét apró szőrök borítják. Alsó leveleinek szívformája van és csipkés éle, felső levelei azonban nagyobbak és lándzsaszerűek. A levélhónalj alatt helyezkedik el a virágzata, amely sarkantyús, sárga, lila és kék színű virágokból áll. A termése egy sokmagvú toktermés, amely, ha felpattan, a magok kiszóródnak belőle. Kedveli a nyirkos, félárnyékos helyeket, ezért élőhelyei leginkább kaszálók, sziklás helyek és legelők. Szaporítása magról történik, ültethető virágcserépbe vagy közvetlenül a kerti földbe is. Jól tűri a fagyot, nem pusztul el a nagy hidegekben sem. A vadárvácska egyik alfaja a mezei árvácska (Viola arvensis Murr.), amely a szántóföldek kedvelt növénye.

     

    Felhasznált irodalom

    Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövénytár
    Reader’s Digest: Fűszerek és gyógynövények nagykönyve
    Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények
    Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai
    Tartalomhoz tartozó címkék:

    Keresés