Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Boróka gyógyhatása | DR IMMUN.com

Boróka (Juniperus communis)

 

Gyógyhatásai

A boróka bogyójából készült tea gyomorerősítő, és segít meggátolni a hányinger kialakulását. Csökkenti a gázképződést, nyugtató hatással van a belekre.
Mivel a borókatea képes oldani a húgyhólyagban és a vesékben keletkező homokot és zsírokat, ezért fogyasztásával kezelhető a vese-és a húgykő is. Tisztítja és fertőtleníti a húgyutakat, fokozza a vizeletkiválasztást, alkalmas a húgyúti, valamint a gombás nemi betegségek kezelésére.
Hozzájárul a mellkasban felhalmozódott nyálka ürítéséhez, így csökkenti a hurutos köhögést és a vele járó fájdalmakat. Tüdőgyulladás és hörghurut esetén erős borókafőzet bevitele ajánlott.
Megszünteti a menstruációval járó puffadást, ezenfelül kezelni tudja a kismedence lehűlését, pangását is. Főzetének segítségével redukálhatók a köszvény tünetei.

 

Boróka felhasználása külsőleg

A borókából készült olajat előszeretettel ajánlják reumás panaszok kezelésére, de használható ülőfürdőbe csepegtetve az aranyér okozta bántalmak ellen is. Bogyóját rágcsálva megszüntethető az erős, kellemetlen szájszag. A fájó testrészbe masszírozva illóolaja fájdalomcsillapítóként funkcionálhat. A borókafa száraz lepárlásának eredményeként olyan kátrányt kapunk, amely kenőcsök és gyógyszappanok alkotórészeként segít kezelni a pikkelysömört, az ekcémát, valamint csökkenti a hajhullást is. Ezenfelül a boróka olaja aromalámpába csepegtetve remek közérzetjavító és levegőtisztító. Kitűnő fűszer húsok pácolására, bogyójából lekvár készíthető, de akár alkoholos italok is ízesíthetők vele, ilyen például az erdélyi fenyővíz.

Állapotok, amelyekben ajánlott:

  • vesekő
  • hajhullás
  • ekcéma
  • pikkelysömör
  • köszvény
  • asztma
  • reuma
  • étvágytalanság
  • savtúltengés
  • felfúvódás
  • gyomorégés
  • menstruációs fájdalmak

 

Boróka tea készítése

  • Egyszerű borókatea: Áztasson 5 percig forró vízben friss borókabogyót, majd a kapott főzetet édesítse egy kanálnyi mézzel.
  • Vesekő kihajtására alkalmas boróka tea: 5-7 szem borókabogyót tegyen 1 liter vízbe, majd főzze 10 percig kis lángon. Fokozatosan emelje az elfogyasztott mennyiséget, 2 hét alatt napi 2 literről 5 literre, majd csökkentse vissza fokozatosan 2 hétig, hogy a vese képes legyen visszaállni a normális működésére. 
  • Húgyúti fertőzések kezelésére alkalmas tea: Keverjen össze egyenlő mennyiségű borókabogyót, kukoricaolajat, cseresznyeszálat és zsurlófüvet, majd egy kiskanállal tegyen belőle egy csésze még forrásban lévő vízhez. A kapott teából napi két csészével fogyasszon.
  • Reuma kezelésére javasolt borókaolaj elkészítése: Tegyen 40 gramm összetört és szárított borókabogyót 2,5 dl olívaolajba. Hagyja állni 2 hétig, majd szűrje le, és tárolja egy tiszta üvegcsében.

 

Ellenjavallat:

Terhesség és gyulladásos vesebetegség esetén tilos a fogyasztása! Főzetének izomösszehúzó hatása spontán abortuszt idézhet elő. Túlzott fogyasztása vesekárosodáshoz vezethet! Időseknek mértékkel ajánlott a bevitele, mert hajszálér-repedést okozhat! Kúraszerű használata esetén figyelmet kell fordítani a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére és az ásványi anyagok pótlására, mert ezek hiánya erős görcsöket eredményezhet.

Boróka gyógyhatásai röviden

Hashajtó, köhögéscsillapító, roboráló, vízhajtó, orrdugulás-csökkentő, görcsoldó, zsíroldó, keringésfokozó, vértisztító, emésztéskönnyítő, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő.

Hatóanyagai: Többek között tartalmaz cseranyagokat, pektint, gyantát, juniperint, viaszt, és illóolajat is. A friss bogyónak magas a C-vitamin tartalma.

Népies neve: közönséges boróka, gyalogfenyő, boravicska fenyő, apró fenyő, borostyántüske, borsikafenyő, töviskés fenyő

Angol neve: common juniper

Hasznos része:  A VII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos drogként szerepel a boróka áltermése (Juniperi fructus), más néven a tobozbogyója.

Boróka gyűjtés, szedés, tárolás:

Leveleit tavasztól, bogyóit pedig augusztustól késő őszig érdemes gyűjteni. Kesztyű viselése ajánlott a szedéshez, mert a boróka levélzete szúrós. Célszerű fóliát vagy vásznat teríteni a növény alá, hogy a fáról lehulló bogyókat könnyebb legyen összegyűjteni. Bogyói hűvös, zárt helyen szárítást igényelnek.

Boróka története:

A kelta eredetű juneprus szóból ered az elnevezése, aminek jelentése fanyar, csípős, utalva ezzel a bogyók ízvilágára. Az ókorban a borókát hatásos vágyfokozóként ismerték, valamint úgy gondolták, hogy használata védelmet nyújt a kígyómarással szemben. Az indiánok korán felfedezték gyógyító hatását is, többek között fagyás okozta sérülések kezelésére hasznosították.
A középkorban démonűző növényként terjedt el, úgy tartották, hogy ha a házak elé borókát ültetnek, akkor nem éri a lakókat semmilyen rossz vagy ártó hatás. Az emberek a boróka bogyóját amulettes zacskókban tárolták, és magukkal hordták a mindennapokban. Gyakran meggyújtották, füstjével pedig megtisztították az ártó energiákkal teli helyeket. Mielőtt elterjedt volna a fenyők karácsonyfaként való felhasználása, Európában és Észak-Amerikában a borókát használták ünnepi fa gyanánt. Az 1600-as évek elején, Hollandiában készítettek először párlatot belőle, a kapott nedű pedig, ami ma ginként ismert, elterjedt szinte az egész világon.

 

Boróka botanikai leírása:

Európa- és Ázsia-szerte megtalálható növény. Legtöbbször hegyvidékeken, sziklás legelőkön és erdők szélein fedezhető fel, a ciprusfélék (Fam. Cupressaceae) családjába tartozik.
A meszes talaj kedvelője, de nem tartozik az igényes növények közé, jól alkalmazkodik a szélsőséges viszonyokhoz. Magyarországon az Alföld homokpusztáin találhatunk rá, gyűjtése azonban a bugaci ősborókás és a barcsi borókás területén szigorúan tilos.
Egyenes szárú cserje, melynek levelei keskenyek, szúrósak, és a szárcsomókon helyezkednek el. A virágok felületén lévő pikkelyek elhúsosodnak a megtermékenyítés után, és bogyószerűre összeforrnak. Így keletkezik az úgynevezett tobozbogyó, amelyen kis pikkelylevelek találhatóak, emiatt megkülönböztethetővé válik az álbogyótól. A közönséges boróka alfajának tekinthető a törpeboróka (Juniperus sibirica Burgsd.), amely egy alacsony, párnaszerű bokor.

 

Felhasznált irodalom:

Earl Mindell: Gyógyfüvek Bibliája
Gyógynövények kincsestára
Dr. Kmeth Sándor: Herbárium
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete
Rácz János: Gyógyhatású növények
Kissné Dogossy Éva, Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája
Amit a hazai gyógynövényekről tudni kell
Gyógynövények, mint természetes gyógyanyagok

 

 

Keresés