Jellemző tünetei hasonlóak a nyombélfekély esetén előfordulókhoz, így tipikus a gyomortáji nyomás- és teltségérzet közvetlenül étkezések után, amit hányinger és hányás is követhet. Étkezések után 1-3 óra múlva gyomortáji tompa, égő vagy éhséghez hasonlító fájdalom jelentkezhet, mely éjszaka ismétlődhet álmából is felébresztve a beteget.
Az úgynevezett éhségfájdalom elsősorban akkor jelentkezik, amikor a gyomor üres, étkezések hatására azonban mérséklődik.
A tünetek jellemzően ősszel és tavasszal újulnak ki, utána akár hónapokig tünetmentes lehet a beteg.
Fontos tudnunk, hogy a gyomor- és nyombélfekély sokaknál alig okoz panaszt, ezért következhet be váratlanul gyomorvérzés és gyomorátfúródás.
Okok
A gyomorfekély kialakulásánál külső és belső tényezők egyaránt szerepet játszanak. A stressz és a különböző lelki problémák - szorongások, félelmek - hatására fokozódik a gyomorsav termelődése a gyomorban, ami irritálja a nyálkahártyát. Az irritáció hátterében állhatnak még gyógyszerek (pl. gyulladásgátlók, aszpirin), vagy Helicobacter pylori, azonban az örökletes hajlam is komoly szerepet játszik a betegség kifejlődésében. Amennyiben ezek a tényezőknek huzamosan fennállnak, a fekély kiújul, és krónikussá is válhat.
Miután a gyomorban felbomlik a kémiai egyensúly, a túlzott savtermelődés elkezdi károsítani a bélfalak védelmét szolgáló nyálkahártyát, ami fekély (nehezen gyógyuló seb) kialakulásához vezethet. A kialakult sebet folyamatosan marja a gyomorsav, ezért érez a beteg égő hasi fájdalmat a bordák és a gyomorszáj környékén.
Szövődmények
A betegek 1/3-ánál alakulnak ki, melyek a következők lehetnek:
- A fekély kiújulása.
- Vérzés, amit véres hányás, fekete széklet, vérnyomásesés, rosszullét követhet.
- Perforáció, ami a gyomor falának átfúródását jelenti. Kialakulása életveszélyes állapotot idézhet elő, ezért sürgős sebészeti beavatkozásra is szükség lehet. A tünetek jelentkezésekor tehát azonnal forduljunk orvoshoz!
- A gyomorkapu szűkülete (sztenózis, stenosis) a huzamosabb ideje meglévő fekélyes betegség következménye.
- Penetráció, mely során a fekély más szervekbe - elsősorban a hasnyálmirigybe és májba - is behatol.
- Rosszindulatúvá válás: gyomorrák alakul ki a jóindulatú fekélyből – ez azonban igen ritka.
Kezelés
A pontos diagnózis felállítása gyomor és nyombéltükrözés (gasztroszkópia) során történik, mely lehetővé teszi a szövetmintavételt is. A szövetminta vizsgálata során többek között megállapítható a Helicobater pylori jelenléte is. Mióta ausztrál tudósok felfedezték, hogy a fekélybetegség kiújulásához, a Helicobacter pylori baktérium jelenléte is hozzájárul, és megtalálták a fertőzés kezelésének gyógyszereit, lehetővé vált a fekélyes betegek végleges gyógyulása. A kezelés célja a panaszok megszüntetése, a fekély gyógyítása, valamint a szövődmények és a fekély kiújulásának megakadályozása.
A fekély gyógyulása szempontjából lényeges tényező, hogy a beteg abbahagyjon minden olyan tevékenységet, ami irritálja a nyálkahártyát - pl. dohányzás, alkohol, gyulladásgátló gyógyszerek, fűszerek szénsavas italok fogyasztását. Amennyiben stressz okozza a megbetegedést, munkahelyi feszültségek, akkor érdemes elgondolkozni a munkahely és teljes életmód változtatáson is.
A rendszeres étkezés, a szervezet szükségletének megfelelő energia- és tápanyagbevitel is fontos alapelvek a gyógyulásnál. A fekélybetegek diétája fűszerszegény, könnyű, vagy tejes ételekből és tejtermékekből áll. Húsok közül a csirkehúsleves, főtt szárnyas hús, burgonyapüré, lágy tojás, tejberizs.
A fekélybetegek egy részénél két étkezés között több gyomorsav termelődik, mint az egészséges ember gyomrában, ami panaszokat okoz. Ezért a gyomor lehetőleg sohase ürüljön ki teljesen, mert a gyomorban levő táplálék segítheti a feleslegben termelődő sav lekötését. Egyszerre mindig keveset együnk, azonban javasolt naponta a négy-hat étkezés.
Az orvos általában gyógyszeres kezelést ír fel, mely hatására csökken a gyomor savtermelődése. Sebészi beavatkozásra csak ritkán kerül sor.