Kecskeruta orvosi (Galega officinalis)
Gyógyhatása
A kecskeruta tea fogyasztását többek között emésztési zavarok esetén javasolják. Serkenti a mellékvesekéreg és a hasnyálmirigy működését. Mivel kitűnő vízhajtó, fogyasztása előnyös különböző ödémás megbetegedések esetén is. Ezen kívül csökkenti a vércukorszintet, és kedvező hatással van a tejelválasztásra.
Felhasználás külsőleg
Megtalálható mellápolásra készített kozmetikai kenőcsökben.
Állapotok, amelyekben ajánlott
- magas vércukorszint
- emésztési zavarok
- hasnyálmirigy-problémák
- tejelválasztás
- epilepszia
Kecskeruta tea készítése
2 teáskanál szárított kecskerutát forrázzon le 200 ml forrásban lévő vízzel. Hagyja ázni 15 percig, majd szűrje le. Naponta maximum 3 csésze fogyasztása ajánlott.
Ellenjavallat
Az orvosi kecskeruta magjai mérgezőek! Hosszan tartó fogyasztása orvosi felügyelet mellett ajánlott! Nem használható más gyógyszerek mellett!
Kecskeruta hatása röviden
Vércukorszint-csökkentő, tejfokozó, vízhajtó, antibakteriális hatású
Hatóanyagai: kis mennyiségű flavonoidok, szaponinok, zsírsavak, alkaloidok, guanidin, galegin, hidroxigalegin, keserűanyagok
Népies neve: galga, eboldal, gyógyító kecskeruta
Angol neve: galega, goat's-rue, French lilac, Italian fitch, professor-weed
Hasznos része: Az orvosi kecskeruta felhasználható része a föld feletti része (Galegae herba).
Gyűjtése, szedése, tárolása
Nyár közepétől ősz végéig, virágzás idején szedhető. Mivel nagy területen termő növény, ezért a betakarítása fűkaszával történik. Árnyékos, szellős helyen érdemes kiszárítani.
Története
Az ókorban nem hasznosították ezt a növényt, ám a középkorban már ismeretes volt az alkalmazása a cukorbetegek körében. Hollandiában előszeretettel keverik a takarmányhoz, hogy a tehenek tejhozamát fokozzák.
Botanikai leírása, termesztése
Őshazája a Közel-Kelet, de telepített formában megtalálható Európa és Nyugat-Ázsia területén is. A hüvelyesek (Fabaceae) családjába tartozó, évelő növény. Dúsan elágazó szára elérheti az 1 méteres magasságot is. Levelei váltakozó állásban helyezkednek el a száron, végük kihegyesedik, és lándzsa alakot vesz fel. A levélhónaljban található a fürtvirágzata, amely kékes-lilás színű virágokból tevődik össze. Csíkozott hüvelytermése van. Kedveli a meleg vidékeket, legtöbbször ártereken, nedves talajú területeken fedezhető fel nagy számban.
Felhasznált irodalom
Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásaiGyógynövények, mint természetes gyógyanyagok
Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövények
Reader’s Digest: A természet füvészkertje