Kökény, kökényvirág gyógyhatása

Kökény (Prunus spinosa)

Gyógyhatása

A virágok forrázata hasznos székrekedés esetén. Használják emésztési nehézségekre és a szervezet roborálására. A népgyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is alkalmazza.

Kiváló vizelethajtó. Hashajtó és veseteák alkotórésze. Gyomorgörcsnél is kitűnően használható. Nyugtató, vérnyomáscsökkentő hatású. Gyümölcseinek fogyasztása étvágygerjesztő.

Felhasználás külsőleg

A kökénybogyók főzetének leve hatásos vérzés elállítására. Használható ínygyulladás és torokgyulladás esetén. Elmaradt havi vérzésnél ülőfürdőket készítenek virágából. 

 

Állapotok, amelyekben ajánlott

• székrekedés
• gyomorgörcs
• vesebántalmak
• kimaradt menstruációs vérzés
• stressz
• magas vérnyomás
• fehérfolyás
• emésztési nehézségek
• ínygyulladás
• torokgyulladás
• vérzések elállítása

Kökényvirág tea készítése

Forraljon fel 250 ml vizet, tegyen bele egy kávéskanálnyi kökényvirágot, majd hagyja állni negyedóráig. Ezt követően szűrje le a teát, majd ízlés szerint édesítse. Naponta maximum 3 csésze fogyasztása ajánlott. Ha a teát kiegészíti orbáncfűvel, aranyvesszővel és cickafarkfűvel, akkor kiváló vesebántalom elleni főzetet kaphat.

Hashajtó kökényvirág tea készítése

Főzzön kb. 1 percig egy csésze vízben 5 gramm kökényvirágot. Szűrje le, és langyosan fogyassza. Gyermekek szorulásánál kifejezetten jól használható!

Gargalizáló készítése kökénylevélből

500 ml vízben forraljon fel 3-4 levelet. Szűrje le a kész keveréket, majd várja meg, amíg kihűl. Napi háromszori használat javasolt.

Gyógyhatása

Vizelethajtó, vérzéscsillapító, tisztító, hashajtó, erősítő, roboráló, étvágygerjesztő, vérnyomáscsökkentő.

Mellékhatás, ellenjavallat

Nagy mennyiségben fogyasztva a kökény gyümölcse hasfogó! A növény olyan anyagokkal rendelkezik, amelyek hidrociánsavat termelnek, ezért mindig be kell tartani az előírt adagolást!

Hatóanyagai: flavonoidok (rutin, kempferol, kvercetin glikozidok), cserzőanyag, procianidinek

Népies neve: kökényszilva, boronafa, tüskeboronafa, ekegúzs, tövisfa, kininfa, zabszilva.

Angol neve: blackthorn, sloe.

Hasznos része: A kökény kocsány nélküli virágai (Pruni spinosae flos) és a termései (Pruni spinosae fructus) használhatók drogként.

 

Gyűjtése, szedése, tárolása

A leveleket és a virágokat tavasszal, az ágak kérgeit és a gyümölcsöket pedig ősszel ajánlott gyűjteni. Leveleit frissen érdemes felhasználni, virágait árnyékos helyen, kérgét pedig napon javasolt szárítani. Gyümölcseit éretlen állapotban gyűjtve a sütőben lehet kiszárítani.

 

Története

Magyarországon először 1255-ben fordult elő gyümölcsnévként az Oklevélszótárban, kuken alakban. Ótörök eredetű jövevényszó, a kök (kék) névszó származéka. Népi elnevezései közül párat azért kapott, mert gúzs készítésére alkalmazták a tüskés ágait. A középkori szerzők az acacia (tű) megnevezést használták rá nagyon sokáig a tüskéi miatt, ám a XVII. század végén, az akác megjelenésével a kökény ezen neve feledésbe merült. A Spinosa fajnév a latin spina, vagyis tövis szóból eredeztethető, ami szintén a kökény szúrósságára hívja fel a figyelmet. 1578-ban, Melius Juhász Péter már elismerően nyilatkozik róla Herbárium című munkájában. A kökény gyümölcse kiváló alapanyag alkoholos italok elkészítéséhez. Híres kökénnyel készült ital az angol Sloe gin, a navarrai (Spanyolország) pacharán, a francia Prunelle, a japán umeshu és az olasz Bargnolino.

 

Botanikai leírása, termesztése

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, tövises cserje. A magassága meghaladhatja az 1 métert, lombkoronája dús ágakból áll, amelyek egy gömb alakot alkotnak. Az ágak végét tövisek borítják. Ovális levelei a szélükön fogazottak, és a virágok kinyílása után fejlődnek ki. A virágok fehér színűek, és sok porzóval rendelkeznek, emiatt a rovarok kifejezetten kedvelik ezt a növényt. A termése csonthéjas termés, ami majdnem fekete színű, és lapított, kerekded maggal van ellátva. Csak akkor fogyasztható, ha a dér megcsípte.

Nincs nagy tápanyag-és vízigénye, a napfényt viszont nagyon kedveli. Jól tűri a fagyot. Magyarországon a mezsgyéken, az erdőszéleken, a legelőkön és az útszéleken is egyaránt megtalálható.

 

Felhasznált irodalom

Gyógynövények kincsestára
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete
Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai
Rácz János: Gyógyhatású növények
Gyógynövények, mint természetes gyógyanyagok