Komló (Humulus lupus L)
Komlótoboz
Gyógyhatása
Nyugtató hatású gyógynövény, mely alvási zavarok, nyugtalan, szorongásos állapotok esetén oldja a feszültséget, segíti az elalvást. Gyakran kombinálják más növényi nyugtató gyógynövénnyel pl. macskagyökérrel, citromfűvel. Nyugtató hatása komló tartalmú sörök fogyasztásánál is érvényesül.
Baktériumölő és baktériumok élettevékenységét gátló tulajdonságai keserűanyagainak (humulon, és lupulon) köszönhető. Továbbá ezek a keserű vegyületek serkentik a bélműködést és javítják az emésztést, erőssé teszik a gyomrot, fokozzák a bélmozgást, csillapítják a has feszülését, oldják a belek görcseit, ezért alkalmazzák a komlót gyomorkeserűk és emésztést segítő italok (gyomorerősítők) ízesítésére. Nyugtató hatásából fakadóan gyomor-bél rendszeri panaszok esetén abban az esetben is hatékony, amikor ezeket feszültség, stressz vagy szorongás idézi elő.
A komló ösztrogénszerű vegyületeket tartalmaz (fitoösztrogén), emiatt kedvező hatású mestruációs fájdalmak, problémák esetén és a klimax tüneteinek az enyhítésére. Érdemes más fitoösztrogénekkel is kombinálni.
A friss hajtási ízletesek mind nyersen, salátába keverve, mind megfőzve, mint a közönséges spárga, vagy megfőzve és ízesítve, de rizottók és rántották készítéséhez is felhasználható.
Komló hatása, felhasználása külsőleg
Külsőleg idegi eredetű, reumás és ízületi fájdalmak esetén alkalmazható borogatásként főzete.
Forrázata, áztatmánya öblögetőként kúraszerűen, rendszeresen használva eredményesen csökkenti a szájüregi gyulladásokat, a fertőzéseket, a fogínygyulladást.
Nyugtató ülőfürdőbe is használható teája idegrendszeri zavarok esetében. Ebben az esetben 1 liter forrázatot keverjen el meleg fürdővízben, és 20 percig tartózkodjon benne.
A komlóvirággal töltött „altatópárnát” a népi gyógyászat már régóta használja, melyet mi is elkészíthetünk magunknak. Tegyünk kisméretű lenzsákba 3 markék komlót, majd helyezzük a párnánkra. Kb. 10 naponta cseréljük a kis párna tartalmát.
Komló tea készítése
2 teáskanálnyi szárított komlót forrázunk le 2,5 dl forrásban lévő vízzel, 15 percig hagyjuk állni, majd leszűrjük. Napi adag 1 csésze lefekvéskor.
Ellenjavallat
Mellékhatások, abszolút ellenjavallatok nem ismertek. Azonban fokozhatja idegrendszerre ható szerek, pl. altatók, nyugtatók, alkohol stb. hatását. A biztonság kedvéért terhesség és szoptatás ideje alatt nem ajánlott. Minden 3000 emberből egy érzékeny a komló érintésére, azaz ekcémái lesznek tőle. Koncentrációt igénylő tevékenységeknél, autóvezetésnél, veszélyes gépekkel való munkák előtt vagy közben nem javasolt a fogyasztása.
Népies neve: vadkomló, sörkomló, szeleginy, sullyogó iszalag
Angol neve: Common hop vagy hops
Hasznos része: a tobozszerű virágzata és termése. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a komlótoboz (azaz a növény termős virágzata; Lupuli flos) a hivatalos drog.
Komló gyógyhatása röviden
Antibakteriális, tartósító, fertőtlenítő, vizelethajtó, idegerősítő és nyugtató, emésztésfokozó, étvágyjavító, altató, szívnyugtató hatású.
Hatóanyagai
Keserűanyagok (komlógyanta, 15-30%, mely közül a legjelentősebb az alfa keserűanyag a humulon, és a béta keserűanyag a lupulon). Illóolaj (0,5-2%, mireén, béta-kariofillén, humulén), rendkívül illékony vegyület, mely nyugtató hatása klinika vizsgálatokkal igazolás nyert. Cserző anyag (2-8%). Flavonoidok (0,25%) pl. xantohumol, mely növeli a GABA-agonisták receptoraffinitását. Ugyancsak illékony vegyület.
Komló története
A sörfőzéshez használt maláta (csíráztatott árpa vagy más gabona) önmagában túl édes és hamar megromlik, ezért a sör íze és eltarthatósága javítására keserűanyagokat tartalmazó növényeket, pl. komlót is alkalmaznak. A 8. századtól Európa szerte ízesítették és tartósították a sört komlóval. Elsőként német szerzetesek használták a sörgyártásban, de használata a hollandok révén vált elterjedtté. Az angolok tiltották az alkalmazását, mert búskomorságot, melankóliát okoz, ők tettek először említést nyugtató hatásáról. A középkori Európában párnát készítettek belőle az elalvás segítésére. Kínában, Indiában és az észak amerikai indiánok körében szintén alkalmazták álmatlanság esetén. Magyarországon a XI. században található először nyugtató hatásról feljegyzés. Szakirodalom pedig a 20 század második felében említi első ízben. A növény hatását illetően kutatások legelőször a komlószedőknél tapasztalható megmagyarázhatatlan álmosság, fáradtság okának vizsgálatával indultak.
Komló gyűjtés, szedés, tárolás
A fiatal hajtásokat konyhai célra tavasszal szedjük. Szárításra a tobozokat augusztusban és szeptemberben gyűjtik, mely a növény termős virágzata. A begyűjtött virágokat 60-70 Celsius-fokon mihamarabb meg kell szárítani. Légmentesen lezárva tároljuk.
Komló botanikai leírása
A kenderfélék (cannabaceae) családjába tartozó Európában őshonos gyógynövény. Ázsia mérsékelt égövi területein, Észak-Afrikában, É-Amerikában is megtalálható, évente akár 10 métert is növő, hosszú szárú, vezetékre felfuttatva termesztett, kapaszkodó szárú évelő növény. Igénytelen növény, de a legjobban a nyílt fekvésű, napos termőhelyet és a nedves, tápdús, humuszban gazdag talajt kedveli. A jellegzetes tobozszerű virágzat és termés csak a nőivarú növényeken jelenik meg. A vadszőlőéhez hasonló leveleiből barna festéket nyernek, míg kúszó szárait (indáit) a papíriparban és a kosárfonásban hasznosítják.
Felhasznált irodalom
Csupor Dezső: Fitoterápia, Növényi szerek a gyógyászatban.
Rácz Gábor, Rácz-kotilla Erzsében, Szabó László Gy.: A gyógynövények ismerete
Reader’s Digest. Fűszerek és gyógynövények nagykönyve 2008
Gyógynövények kincsestára Alexandra kiadó
Dr. Kmeth Sándor – Herbárium
Reader’s Digest – A természet füvészkertje
