Koriander gyógyhatása | DR IMMUN.com

Koriander (Coeiandrum sativum)

Gyógyhatása

Rendkívül jó hatást gyakorol 1-2 koriandermag elrágcsálása az emésztésre, de tea is készíthető belőle. Néhány napig rendszeresen fogyasztva megszünteti a gyomorrontást, székrekedést, de érdemes utazások előtt is alkalmazni az émelygés leküzdésére. Fokozza a gyomor emésztőképességét, visszafogja a túlzott savtermelést, édesgyökérrel együtt történő bevitele pedig segíthet a gyomorfekély kezelésében.

Kúraszerű használata megszünteti gyomor puffadását. A gyomor működésének javítása által javul az emésztés, amely csökkentheti a belekben elszaporodó baktériumok és gombák mennyiségét. Az egész tápcsatornát tisztítja, emellett remek szélhajtóként is ismert, redukálja és meg is szünteti a kellemetlen felfúvódást. Korianderfőzet alkalmazásával kezelhető a bélférgesség, tört magja pedig hasfogóként is alkalmazható. Híg, édesköménnyel kevert forrázata csecsemőknek adva megszünteti a szélgörcsöket, ám ilyen esetben felhasználása nagy körültekintést igényel.

Élénkíti a májműködést és csökkenti az epetermelést. Enyhe vízhajtó, javítja a vesék működését. Petrezselyemmel kombinálva kezeli a húgyúti fertőzéseket, megszünteti a húgycső égő érzéseit és felszámolja a hólyaghurutot is. A koriander kiváló vértisztító, ezért kúraszerű fogyasztása ajánlott azok számára, akiknél vérmérgezés gyanúja áll fenn. Csökkenti a vércukor- és a koleszterinszintet, támogatja a hasnyálmirigy-működését.

 

Koriander hatása, felhasználása külsőleg:

A koriander főzetével történő gargalizálás kiváló gyógyír a torokgyulladásra, tinktúrájával való öblögetéssel pedig kezelhetők a szájüregi sebek, fertőzések, valamint az ínygyulladás. Koriander-borogatással gyógyítható az aranyér, régebben pedig felhasználták vérhas elleni gyógyírként. Kenőcsöt is előállítanak belőle, amely kiváló izomlazító. A friss korianderből égési sebek kezelésére pakolás készíthető, levelével és porított termésével pedig a bőrfelszín sebeit fertőtleníthetjük. Gyulladáscsökkentő, lelohasztja a felszíni daganatokat, és kezeli a pattanásos bőrt. Sütemények és likőrök ízesítésénél is gyakran használt fűszer. Illóolaja reuma elleni bedörzsölőszerek fő alkotóeleme. Levele, hajtása, termése fűszer, gyógy- és illatszerek alapanyaga.

 

Állapotok, amelyekben ajánlott:

• hasmenés
• étvágytalanság
• magas vérnyomás
• ínygyulladás
• szájfertőzés
• torokgyulladás
• émelygés
• gyomorsav-túltengés
• gyomorfekély
• puffadás
• felfúvódás
• bélférgesség
• vérhas
• aranyér
• reuma
• köszvény
• vérmérgezés
• magas koleszterinszint
• vesekő
• húgyúti fertőzések
• izomgörcsök
• stressz
• allergia
• csalánkiütés
• égési sebek
• bőrgomba

 

Koriander tea készítése:

Forrázat hasmenés és emésztési zavarok ellen: Tegyen 1 liter forrásban lévő vízbe 2 teáskanál összetört termést, 10 percig hagyja ázni benne, majd szűrje le. Minden étkezés után 1 csésze fogyasztása ajánlott.

Étvágyfokozó koriander tea készítése: Forrázzon le 150 ml vízzel 2 teáskanál magot, hagyja állni 15 percig, majd szűrje le. Naponta többszöri bevitel javasolt.

Koriander a konyhában
Fűszerként felhasználható mártások, levesek, saláták, pácok, sültek, szárnyasok, káposztás ételek, töltelékek készítésénél. Uborka, paprika eltevésénél egészben vagy porrá törve használhatjuk. Süteményeket, likőröket, gint, sört is ízesítenek vele.

Ellenjavallat:

Várandós kismamák és szoptató nők számára mérsékelt fogyasztása javasolt, a korianderolaj alkalmazása viszont kifejezetten tilos számukra! Túlzott bevitele hasmenést is okozhat! . Az arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki, kiütések jelennek meg a bőrön.

 

Koriander gyógyhatása röviden:

Étvágyjavító, méregtelenítő, vértisztító, hasfogó, szélhajtó, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, féreghajtó, fertőtlenítő, hurutcsökkentő, antimikrobális (baktérium-, vírus- és gombaellenes), vérnyomáskiegyenlítő, általános energizáló, idegerősítő-és idegnyugtató.

Hatóanyagai: zsírolajok, kávé-és klorogénsav, aldehid, kevés kámfor, C-vitamin, fehérjék. Illóolaja: főleg D-linalool, kumarinok, zsíros olaj, fehérje, cukor, C-vitamin.

Népies neve: sobrák, zergefű, cigánypetrezselyem, bolhafű, poloskafű, beléndfű, regefű, bolhafű, kínai petrezselyem, koriandrom, koriandromfa, pakilintsfű, temondádfű.

Angol neve: coriander, Chinese parsley, cilantro.

Hasznos része: A termése (coriandri fuctus) és az illóolaja (Coriandri aetheroleum) hivatalos drogként szerepel a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben.

Koriander gyűjtése, szedése, tárolása:

Május-június tájékán ideális begyűjteni a leveleit és a szárait, termésének betakarításával azonban érdemes addig várni, ameddig a magok megbarnulnak, ami a nyárutó időszakára eshet. Éretten kell szüretelni, amikor a termés citromra hasonlító illatúvá válik. Körültekintőnek kell lenni a szedésekor, mert a még be nem érett termés ellentétes hatást vált ki a szervezetből, így gyógymód helyett könnyen problémaokozóvá válhat. A koriander termése megszárítva, jól záró edényben hosszú ideig eltartható. Intenzív illata, aromája miatt a termést is jól záródó edényben tároljuk.

 

Koriander története:

A koriandert több mint 3000 éve termesztik illatos- zamatos leveléért, magjáért, gyökeréért, amelyek mind előkerültek a fáraósírokból.  Pliniustól kapta a nevét, ami a görög korisz, vagyis poloska szóból származik, mivel a növény és a még éretlen magok leginkább a poloskák illatára emlékeztetnek. Már a Bibliában és a kb. 3000 éves Ebers-féle papirusztekercseken is megemlítik. A koriandert, mint fűszernövényt már a Római Császárság idején is alkalmazták, a rómaiaknak köszönhetően pedig el tudott jutni Európa más szegleteibe is ez a növény. Hippokratész felismerte jótékony hatásait a szervezetre, emiatt gyógyszerként kezdett hivatkozni rá.

Az ősi kultúrákban gyógyító hatása mellett mágikus segédeszközként is felhasználták. A néphiedelem szerint a koriander füstjével megtisztíthatók a szertartáshelyek, a templomok és a házak az ártó, negatív hatásoktól, és távol tarthatók a démoni erők is. Varázsereje miatt felszentelt kegyhelyeken tartották, magját pedig a piramisok sírkamráiban is szétszórták az ártások és a rossz energiák kiűzése végett. A zsidó ünnep, a pészah előestéjén az ünnepi vacsorán koriandert fogyasztanak, de kedvelt ízesítője az indokínai, a közel-keleti, a dél amerikai és a mexikói konyhának is egyaránt.  A bizánci eredetű palathai finomság egyik hozzávalója.

 

Koriander botanikai leírása:

A Földközi-tenger vidékéről származó, Elő-Ázsiában őshonos, a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növény. Elterjedt az egész világon, mivel a szélsőséges körülményekhez is képes alkalmazkodni. Vadnövény, de egyre több helyen fordul elő termesztett formában is. Kedveli a meszes, vályogos talajt.  Gyökere karószerű, szára magas és hengeres, levelei pedig szárnyasan összetettek. A tűlevelei hosszú nyelűek, apró levélkéi pedig csipkés szélűek. 5-8 ágú összetett ernyős virágzatú, apró virágainak színe pedig fehér és halványvörös. Termése a sárgásbarna színű ikerkaszat, melynek belseje üreges, és ha megérik, két résztermésre válik szét.

 

Koriander termesztése

Egyéves, lágy szárú növény. Levele könnyen összetéveszthető a petrezselyemmel, de íze jellegzetesen aromás. Jól tűri a hideget, annak ellenére, hogy mediterrán vidékről származik. A túlságosan magas hőmérséklet inkább kárára van, mint hasznára, fényigényes növény. Rossz vízgazdálkodású, túlzottan laza talajokon kevesebb termésre számíthatunk. Optimális vetésideje március közepe.

 

Felhasznált irodalom:

Dr. Kmeth Sándor: Herbárium
Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete
Kissné Dogossy Éva, Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája
Gyógynövények, mint természetes gyógyanyagok
Reader’s Digest: Fűszerek és gyógynövények nagykönyve
Reader’s Digest: A természet füvészkertje