A COVID-19 fertőzésen átesett embereknek a betegség több szövődményét is felfedezhetik magukon a gyógyulást követően. Ezek közé tartozik nők esetében a menstruációs zavar, esetleg a havi vérzés teljes kimaradása, illetve az idegesség, a nehézlégzés és a hajhullás is. Ez utóbbi a COVID-on súlyosabb mértékben átesettek több mint 20%-át érinti és okoz komoly aggodalmat számukra. 

A COVID-19 fertőzésen átesett emberek a betegség több szövődményét is felfedezhetik magukon a gyógyulást követően. Ezek közé tartozik nők esetében a menstruációs zavar, esetleg a havi vérzés teljes kimaradása, illetve az idegesség, a nehézlégzés és a hajhullás is. Ez utóbbi a COVID-on súlyosabb mértékben átesettek több mint 20%-át érinti és okoz komoly aggodalmat számukra.

Hajvesztés folyamata

Életünk során számos tényező kiválthatja a hajhullást, amely bár idővel rendeződik, akár 6-9 hónapig is eltarthat. A fejbőrön átlagosan 100 ezer hajhagyma található, melyek meghatározott életciklusban működnek. Egy hajszál kb. 6-7 évet él a fejbőrön, ilyenkor a haj folyamatosan növekszik, innen kapta a nevét is az anagén vagyis növekedési szakasz. A hajszálak élettartamuk vége felé, vagy amikor valamilyen külső-belső tényező hatására meggyengülnek, akkor a fejbőrben kívülre húzódiknak és a katagén vagyis átmeneti fázisba lépnek. Ilyenkor a hajnövekedés leáll, a haj legyengül és hamarosan telogén (nyugalmi) szakaszba kerül, ami a haj kihullását jelenti. Normális esetben a hajkorona 85-90%-a az anagén szakaszban van és mindössze 1%-a az átmeneti szakaszban, a többi pedig kihullás előtt áll. Ez azt jelenti, hogy átlagosan kb. 10 000 hajszál van nyugalmi állapotban. A nyugalmi fázisban a külső gyökérhüvely elszarusodott sejtjei egy tokot képeznek, amely a hajszálakat megakasztja, így még tovább marad a fejbőrben. Végül a tok elvékonyodik és húzás hatására (pl. fésülés, hajmosás) könnyebben leválik. Ennek köszönhetően egészséges embereknél is szinte naponta kihullhat 50-100 hajszál. Sokszor már ez is ijesztőnek tűnhet, azonban igazi aggodalomra a napi 100-tól is több hajszál elvesztése ad okot, amely akár 500 hajszál kihullásáig és végül teljes kopaszságig vezethet.

Telogén effluvium koronavírus miatt

Amikor a fejbőr egész területéről hullik a haj diffúz hajhullásról beszélünk, a diffúz szó jelentése: elszórt. Ennek egyik típusa a telogén effluvium, amivel leggyakrabban a nők találkoznak terhesség után, illetve kialakulhat fokozott stresszhatás, gyógyszerszedés, cukor- vagy pajzsmirigybetegség, hormonális okok, rendszertelen étkezés és fertőzéses megbetegedések, lázas állapot miatt. Mivel a COVID utóbbiakhoz hasonló tüneteket produkál (például láz, immungyengeség) gyakori, hogy hajhullást vált ki. Ez az intenzív hajhullás 6-9 hónapig is eltarthat, mely során mindennap szembesülni kell a kihullott hajcsomókkal. A helyzet súlyosbodhat a fokozott stresszhatás következtében, amelyet nemcsak a pandémia miatti félelem, hanem a hajhullás okozta aggodalom is kiválthat. Jó hír, hogy a COVID miatti hajhullás idővel a legtöbb esetben megszűnik, és haj teljes tömege visszaáll. De hogyan gyorsítható a folyamat és mit tehetünk a hajunk megőrzéséért?

DR. IMMUN 25 gyógynövényes termékek alkalmazása koronavírus után

COVID okozta hajhullás megszüntetésében a kulcs a fejbőrben tartani a hajszálakat, amit különböző hajhagyma erősítő készítményekkel tehetünk meg. A DR. IMMUN 25 gyógynövényes Hajcseppek és Hajsampon gyógynövényes összetevői erősítik a hajhagymákat és segítenek beindítani a fejbőr vérkeringését. A DR. IMMUN termékek receptúrájában is megtalálható csalánt, bojtorjánt, nyírfa levelet évszázadok óta használják a hajhullás, korpásodás és a hajzsírosság megszüntetésére. Ugyanis a gyógynövények alkalmazása rendkívül kíméletes, nem okoz irritációt és különböző nem kívánt mellékhatásokat a fejbőrön. A 25 gyógynövény között még sok más értékes kivonatot is fellelhetünk, ilyen a kamilla és a körömvirág, amelyek nyugtatják a fejbőrt és csökkentik a gyulladást. A fejbőr vérkeringésének javításával nő a hajhagymák tápanyag ellátottsága, mivel több vér és oxigén áramlik a fejbőrbe.

Mi marad a COVID után?

A COVID utáni regenerációhoz hozzátartozik a több pihenés, amivel az immunrendszer újból energiát gyűjthet. Sajnos a vírus gyakori szövődménye a fáradtság szindróma, amely több másik betegség tüneteivel is egybeeshet (pl. pajzsmirigy betegség) ezért javasolt kivizsgáltatni mi okozza a túlzott gyengeséget. A koronavírus tüdő, szív- és érrendszeri megbetegedéseket is hagyhat maga után, ezért fontos ezekre külön figyelmet fordítani. Ha a tünetek között jelen van légszomj, mellkasi fájdalom, csökken a terhelhetőség, romlik az állóképesség, akkor forduljon szakorvoshoz, aki EKG vagy szívultrahang segítségével képes feltérképezni a betegség okát. A COVID okozta érrendszeri problémákat nem szabad elhanyagolni, mivel kialakulhat vérrög, amely embóliához vezethet. Ezenkívül gyakori a máj és vesekárosodás, amely e fontos szervezek egy részének pusztulását idézheti elő. Előfordulhat, hogy a veseprobléma tünetmentes, emiatt javasolt teljes vérképet kérni laborvizsgálat során. Ez azért is lényeges, mert a COVID miatti immunrendszer gyengeség során kialakulhat tápanyaghiány, ami szintén előidézheti a hajhullást, illetve más panaszokat.

Koronavírus felismerése tünetekből

Hazánkban az oltottsági védelem elérte a lakosság felét, amely egyben azt is jelenti, hogy Málta után Magyarország a legbiztonságosabb hely koronavírus szempontjából. Ennek ellenére a vírus napjainkban is jelen van, ezért ha nem rendelkezik oltással oda kell figyelnie a COVID-19-re utaló jelekre. Ezek közül a leggyakoribb a száraz köhögés, fáradtság és a magas láz. Kevésbé gyakori tünetek a torokfájás, hasmenés, kötőhártya gyulladás, fejfájás, az ízlelés és a szaglás elvesztése, valamint a bőrkiütések. Súlyosabb esetben jelentkezhet nehézlégzés, légszomj, beszédkészség elvesztése és a mozgásképtelenség. Ha ilyet tapasztal, hívja háziorvosát és addig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy nem koronavírus ne érintkezzen másokkal! Különösen idősek veszélyeztetettek, hiszen a tüdő legyengülése rendkívül kockázatos lehet. 

Megosztás