Kukoricabajusz gyógyhatása | DR IMMUN.com

Kukoricabajusz (Zea mays)

Kukoricabibe

Gyógyhatása

Teáját a húgyutak gyulladásos folyamatainak gyógyítására használják. Aranyvesszővel és zsurlóval társítva vesekőképződés kelezélésre fogyasztható. Vércukorszint-csökkentő, fogyasztó teakeverékek alkotórésze. Remek gyulladáscsökkentő, szünteti a húgyúti panaszokat, a húgyhólyag és a húgycső gyulladásait. Alkalmazható ödémák megszüntetésére.  Hatásosnak tartják koszorúér-problémák esetén. Ártalmatlan fogyasztó-és zsírtalanító szer. Kiváló köhögéscsillapító. Húgykőoldó hatású és vizelethajtó.

Felhasználás külsőleg

Bőrnyugtató hatású, hidratáló. Egyéb külső felhasználása nem ismert.

 

Állapotok, amelyekben ajánlott

• vesekő
• reuma
• köszvény
• vizelettartási problémák
• magas vércukorszint
• hasnyálmirigy- gyulladás
• húgyhólyag-gyulladás
• húgycső-gyulladás
• prosztata
• fogínygyulladás
• köszvény
• koszorúér-problémák
• hashajtó
• vesegyulladás
• vesekólika
• köhögés
• gerincfájás
• vesemedence gyulladás
• magas koleszterinszint

 

Kukoricabajusz tea készítése

250 ml forró vízzel öntsön le 1 teáskanálnyi kukoricahajat. Hagyja pár percig állni, majd édesítőszer hozzáadása nélkül fogyassza.

Vizelethajtó kukoricabajusz tea készítése: 100 gramm vízhez adjon hozzá 10 gramm kukoricabajuszt, majd forralja fel a teát. A leszűrést követően ízlés szerint adjon hozzá mézet. Forrón ajánlott a bevitele.

Húgyúti gyulladások elleni tea: Kb. 250 ml liter vízhez adagoljon 1 kanálnyi kukoricabibét. Forralja fel, és hagyja állni pár percig. Melegen alkalmazza.

Hasnyálmirigy-gyulladás elleni tea: Fél liter forró vízhez adjon hozzá 28 gramm szárított kukoricabajuszt. Pár pernyi állást követően szűrje le, és langyosan fogyassza. Naponta 3 csésze bevitele javasolt.

 

Ellenjavallat

A kukorica fogyasztása elektrolitzavarhoz vezethet! Egyéb káros hatása nem ismert.

Kukoricabajusz hatása röviden

Vizelethajtó, gyulladásgátló, epehajtó, koleszterinszint-csökkentő, vérzéscsillapító, hashajtó, étvágygerjesztő.

Hatóanyagai: flavonoidok (izoramnetin, kempferol), cseranyagok, zsírosolajok, illóolaj, K-vitamin, szilícium-dioxid

Népies neve: törökbúza, tengeri, málé

Angol neve: corn, corn hair, corn silk.

Hasznos része: A kukorica drogját a beporzás előtt learatott bibeszálak (Mayidis stygma) adják.

 

Kukoricabibe gyűjtése, szedése, tárolása

A beporzás előtt történik az aratása, és azonnali szárítást igényel.

 

Története

Származásának pontos helye máig vitatott, azonban azt a tényt minden kutató alátámasztja, hogy Kr.e. 5200 és 3400 közötti időkben már megjelent Dél-Amerika területén. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a kukorica elsődleges termesztési területe Peruban volt, a legtöbben azonban mégis Mexikót preferálják, mint származási helyet. A Mexikóvárosban végzett ásatások is ezt hivatottak bizonyítani, ugyanis a feltárások alatt mintegy 80.000 éves kukoricapollenre bukkantak a kutatók. Ezenfelül az i.e. 5200-4000 között létrejött Tehuacán-völgyi barlangrendszerben is felfedeztek több, mint 7000 éves kukoricacsöveket. Bár a pontos hely még napjainkban sem került meghatározásra, abban a tudósok is egyetértenek, hogy a déli területekről terjedt el először Közép-majd Észak-Amerikában a kukorica.

Az őslakos indiánok egyik legjelentősebb kultúrnövénye volt, több törzs is, mint például a kecsuák, a navahók és a dakoták is a teremtésmítosszal kötötték össze. Brazíliában nem haszonnövényként terjedt el az indiánok körében, hanem mint tudatmódosító szer. 1493-ban Kolumbusz Kristóf útjainak köszönhetően Amerika megnyílt a világ többi részének, és általa a kukorica megkezdte európai térhódítását is. Sok előnyös tulajdonsággal rendelkezett, nagy termőképességű növényként terjedt el, és a magas tápanyagtartalma miatt egyre gyakrabban termesztették. Nagyon hamar behálózta szinte az egész világot.

Magyarországon 1590 körül kezdett el meghonosodni. Két irányból érkezhetett a kukorica hazánkba: Dalmáciából, ahonnan a tengeri megnevezést kapta, és Törökországból, aminek nyomán a törökbúza név terjedt el. A magyar nyelvemlékekben először 1692-ben jelent meg kukoriczakenyér alakban. A mai formában használt kukorica szót valószínűleg a szláv kukura, vagyis göndör szóból vette át a magyar nyelv, de nem kizárt, hogy a román cucuruz, vagyis toboz szó volt az alapja. Érdekesség, hogy az 1983-as 5 forintoson egy kukoricacső képe fedezhető fel.

 

Botanikai leírása, termesztése

Dél-Amerika őshonos növénye. A perjefélék (Poaceae) családjába tartozó egyéves kultúrnövény. Szárának magassága elérheti a 2 métert is, a szár maga pedig hengeres tagokra osztódik, belseje pedig laza bélszövetből áll. Levelei igen hosszú, kard formájúak, párhuzamos erezetükből pedig a főér jól láthatóan kiemelkedik. A szár és a levelek összekapcsolódási pontjában található a hártyás nyelvecske, vagyis a ligula. Bugavirágzattal rendelkezik, ami a porzó virágokból tevődik össze, és egyes virágokat a murvalevélzet fedi el. A levélhónaljakban található a termős virágzat, ami torzsavirágzatot alkot. Ezek közül a virágok közül nem mind fejlődik ki, legtöbbször csak 1-2 érik be.

A torzsa alakja kúpszerű, ha fiatal növényről van szó, akkor zöld színben játszik és húsos a torzsa, de ha idősebbről van szó, akkor már csak elfásodott torzsáról beszélhetünk. A bibe és a bibeszál felülete ragacsos, és ők alkotják együtt a kukorica bajuszát. Nagy vízigényű növény, és a meleg, fényes területeket szereti. Kedvelt élőhelyei a szántóföldek. A kukoricának rengeteg kártevője ismert, így ültetés előtt érdemes figyelembe venni, mik ellen kell védekezni, hogy jól termő maradhasson a növény.

 

Felhasznált irodalom

Reader’s Digest: A természet füvészkertje
Maria Treben: Egészség Isten patikájából
Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai
Kissné Dogossy Éva, Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája
Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövények
Gyógynövények, mint természetes gyógyanyagok
Rácz János: Gyógyhatású növények