Kutyabenge gyógyhatása | DR IMMUN.com

Kutyabenge gyógyhatása | DR IMMUN.com
A kutyabenge kérgének fogyasztását elsősorban a bélproblémák kezelésére javasolják. A benne lévő hatóanyagok ugyanis segítik a bélmozgást, emiatt kiváló béltisztító és a fogyasztó teakeverékek egyik kedvelt alapanyaga. Édesköménnyel való bevitele által pedig csökkenti vagy megszünteti a puffadást, a felfűvódást és a bélgörcsöket. Székrekedés esetén is javasolt a használata, ugyanis nagyszerű hashajtó, megtisztítja a bélcsatornát a kórokozóktól.

kutyabenge_kutyabengekéreg_gyogyhatasa_Frangula_alnus

Kutyabenge (Frangula alnus)

Kutyabengekéreg

Gyógyhatása

A kutyabenge kérgének fogyasztását elsősorban a bélproblémák kezelésére javasolják. A benne lévő hatóanyagok ugyanis segítik a bélmozgást, emiatt kiváló béltisztító és a fogyasztó teakeverékek egyik kedvelt alapanyaga. Édesköménnyel való bevitele által pedig csökkenti vagy megszünteti a puffadást, a felfűvódást és a bélgörcsöket. Székrekedés esetén is javasolt a használata, ugyanis nagyszerű hashajtó, megtisztítja a bélcsatornát a kórokozóktól. Mivel a székletet könnyen üríthetővé teszi, gyakran ajánlják aranyérben vagy végbélrepedésben szenvedőknek, de azok számára is hasznos lehet a kutyabengekéreg tea bevitele, akik végbélműtéten estek át.

Fogyasztását javasolják prosztataproblémák, valamint prosztatarák esetében is. Jótékony hatással van a májra, az epére és a lépre egyaránt. Meghűlés esetén pedig csökkenti a lázat.

A legtöbb hatóanyag, ami a kutyabenge által a szervezetbe kerül, a vizeleten keresztül távozik. Ilyenkor előfordulhat, hogy a vizelet vörösessé válik, olyan hatást keltve, mintha vér távozna, ám valójában csak a kéreg pigmentjei ürülnek ki a szervezetből. Nagyon ritkán a kutyabenge bogyóját is felhasználják hashajtóként, ám manapság már nem ajánlják a fogyasztását, ugyanis fogyasztása erős hányáshoz vezethet.

 

Felhasználás külsőleg

Külsőleges felhasználási módja nem ismert.

Állapotok, amelyekben ajánlott

  • székrekedés
  • végbélrepedés
  • bélgörcsök
  • láz
  • puffadás
  • aranyér
  • prosztataproblémák

 

Kutyabengekéreg tea készítése

Adjon fél liter vízhez 20-25 gramm kutyabengekérget, majd főzze 30 percig, hogy a folyadék mennyisége nagyjából negyed literre csökkenjen. Szűrje le, és melegen fogyassza.

Hashajtó keverék kutyabenge kéreggel: Egy tálban keverjen össze 12 gramm köményt, narancshéjat és 75 gramm kutyabengekérget. Egy evőkanálnyi mennyiséget forrázzon le kb. 500 ml vízzel, szűrje le, majd langyosan fogyassza.

Aranyér kezelésére alkalmas teakeverék készítése: Oldjon fel 10 gramm nátrium-szulfátot (glaubersót) és 10 gramm szódabikarbónát hideg vízben. Miután feloldódtak, adjon a vízhez 10 gramm édesköményt és cukorport, majd 80 gramm kutyabenge kérget. Szárítsa meg alacsony hőnél a keveréket! Kb. 250 ml vízbe tegyen 1 evőkanállal a kapott egyvelegből, és hagyja állni néhány percet, majd szűrje le! A kapott folyadékot használja fel.

Vértisztító teakeverék kutyabengével: Tegyen 40 gramm bodzavirágot, fagyöngyöt és kutyabengekérget, 20 gramm csalán-és szederlevelet, valamint 10 gramm borókabogyót egy tálba, majd keverje össze a növényeket! Kb. fél liter vízzel forrázzon le 1 evőkanálnyi mennyiséget a keverékből, szűrje le, majd melegen fogyassza!

 

Mellékhatás, ellenjavallat

Nem javasolt a fogyasztása terhesek, idős emberek és magas vérnyomással küzdők számára. Nagy mértékben történő fogyasztása alhasi vérbőséget okoz, amely vetéléshez vezethet! Hosszan tartó használata izomgyengeséghez és szívműködési panaszokhoz vezethet! Anyatejen keresztül a csecsemők szervezetébe is bekerülhet, és hasmenést okozhat, így szoptatós kismamáknak tilos a bevitele! Nem ajánlott gyógyszerekkel együtt történő használata!

Kutyabenge kéreg gyógyhatása röviden

Méregtelenítő, lázcsillapító, étvágygerjesztő, epehajtó, vértisztító, gyulladáscsökkentő, féreghajtó.

Hatóanyagai: flavonoidok, szaponinok, keserűanyagok, ásványi anyagok (kalcium, kálium).

Népies neve: büdösfa, festőkömény, ebsefa, lángfa, fekete éger, puskaporfa, büdöscseresznye.

Angol neve: buckthorns.

Hasznos része: A VII. Magyar Gyógyszerkönyv hivatalos drogként ismeri el a kutyabenge kérgét (Frangulae cortex).

 

Kutyabenge gyűjtése, szedése, tárolása

A vadon termő állomány állandó pusztulása miatt sajnos csökkent a gyűjtési lehetősége. Kora tavasztól gyűjthető a kutyabenge kérge, amit a törzsről fejtenek le. Tilos gyűrűsen lefejteni, ügyelni kell arra, hogy hosszanti csík alakban, folytonosan történjék meg a lehántás, ellenkező esetben kiszáradhat a fa! Az egyéves kort meghaladó kérgek adják a növény drogját, érdemes ezt figyelembe venni a gyűjtésnél, mert az ettől fiatalabb kéreg felhasználása hányáshoz vezethet! A 2 óráig tartó 100 fokos hőkezelést követően nagyjából 50 fokon érdemes szárítani.

 

Kutyabenge története

Magyar nyelvemlékeinkben először 1807-ben fedezhető fel a kutyabenge megemlítése a Magyar Füvészkönyvben. A latin neve a frangere, vagyis a törni jelentésű igéhez nyúlik vissza, amely erősen utal arra, hogy mennyire törékeny fafajtáról beszélünk. Az esztergályosok kedvelik a kutyabengét, mert viszonylag könnyű vele dolgozni, a kész áru pedig jó minőségű. Ma is előállítanak belőle például faszögeket és csapokat is. Emellett kiváló szénalapanyag, fáját felhasználták többek között a puskapor gyártásához, erre utalhat a németből átfordított puskaporfa népi megnevezése.

 

Botanikai leírása, termesztése

A kutyabenge őshonos Nyugat-Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában is. A bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó, alacsony termetű fa. A vadon termő kutyabengék mennyisége lecsökkent az elmúlt években, így érdemes odafigyelni, nehogy kár keletkezzen a még meglévő növényekben.

A zsenge ágak barna színűek, ám időnként vöröses árnyalatot is felvesznek. Levelei váltakozók, ovális alakúak, felszínük kissé hullámos lehet. A levelek végei hegyesek, a fiatalabbak felszínén pedig apró szőrök helyezkednek el. Virágai a levélhónaljzatban találhatóak, színük zöldesfehér. Bogyóterméssel rendelkező növény, a kis bogyók először zöld, majd piros színűek, teljes beérésükkor pedig feketévé válnak.

Kedvelt élőhelyei a patakpartok, az erdőszélek, és a lápos rétek, nem szereti a hegyvidéket. Rokonfajai a varjútövisbenge (Rhamnus catharticus L.) és a sziklai benge (Rh. saxatilis Jacq.). Könnyen különbség tehető ezek között a növények között, ugyanis a varjútövisbenge és a sziklai benge levelei gyakran tövisesek és csipkézettek, valamint a lelőhelyeik is teljesen eltérnek. Gyakran összetévesztik a zelnicemeggyel és a mézgás égerfával.

Felhasznált irodalom

Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai
Rácz János: Gyógyhatású növények
Earl Mindell: Gyógyfüvek Bibliája
Gyógynövények, mint természetes gyógyanyagok
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete
Tartalomhoz tartozó címkék: toc