Majoránna (Origanum majorana)
Gyógyhatása
A majoránna kitűnő étvágyjavító, méregteleníti az emésztőrendszert, valamint enyhíti a gyomorfertőzés és gyomorrontás tüneteit. A tengeribetegségben szenvedőknek előszeretettel ajánlják forrázatának bevitelét gyomornyugtató és hányingercsillapító hatása miatt. Kiváló kezelője a tekerő hasfájásnak (más néven kólikának), a szélgörcsöknek és a felfúvódásnak. Hatékonyabbá teszi a májműködést, és fokozza az epetermelődést. A tüdő megbetegedései esetén is jótékony hatású teája, hiszen oldja a hurutokat, tisztítja a hörgőket, ezáltal könnyítve nehézlégzést. A torokgyík és a szamárköhögés ellenszerének tartották erős köhögéscsillapító hatása miatt, kúraszerű használata édesgyökérrel keverve pedig csökkenti az orrdugulást és a nyálka felhalmozódását. A majoránna virágaiból készített forrázat enyhíti a migrénes fejfájást, a szédülést és az izomgörcsöket, illetve nyugtatja az idegrendszert. Álmatlanságban szenvedőknek is javallott a használata. Citromfűvel kombinálva csökkenti a menstruációval járó görcsöket és a vérzés erősségét, valamint segíti a méh tisztulását. Érdemes a havi baj kezdeti időszakában alkalmazni!
Majoránna hatása, felhasználás külsőleg
A növényből sajtolt olaj vízbe csepegtetve kiváló szájöblögetőként funkcionálhat, amely hozzásegíthet a szájüreg és a fogíny gyulladásának megszüntetéséhez. Bedörzsölőszerként alkalmazva csökkenti a fejfájást, nyugtatja az idegeket, és segít a test ellazulásban. A majoránna olaját ezenfelül olyan kenőcsökben is megtalálhatjuk, amelyekkel csökkenthetők az ízületi és a reumás fájdalmak. Készíthető mindezek mellett borogatás, vagy öblítő szer is majoránnából, amelyet első sorban a nemi szervek fertőzésének kezelésére ajánlanak, például candidás folyás, de használható például véraláfutások, zúzódások és sérült szalagok regenerációjának elősegítése céljából. A majoránna tinktúráját felhasználva tisztíthatók és fertőtleníthetők a felületi sebek, szárított levelének pora pedig ajakherpeszre szórva kezeli a viszkető, gyulladt hólyagocskákat. A szépségiparban is felfedezhető a majoránna, mint a kozmetikai termékek (parfümök, kenőcsök) egyik fontos alkotórésze.
Állapotok, amelyekben ajánlott
- ínygyulladás
- ajakherpesz
- étvágytalanság
- tengeribetegség
- gyomorrontás
- gyomorfertőzés
- köhögés
- szélgörcs
- felfúvódás
- kólika
- hasmenés
- migrén
- stressz
- torokgyík
- szamárköhögés
- orrdugulás
- influenza
- álmatlanság
- szédülés
- reuma
- menstruáció
- ízületi gyulladás
- zúzódás, véraláfutás
- szalagsérülés
Majoránna tea készítése
Vegyen egy púpozott teáskanálnyi szárított majoránnát, és forrázza le egy csésze vízzel! Hagyja állni 3 percig, majd szűrje le. A belőle készült főzet fűszeres, kesernyés, nem a legjobb ízű, viszont nagyon jótékony a hatása!
Majoránna olaj elkészítése: Keverjen össze 100 ml olajjal 3-4 evőkanálnyi apróra vágott, friss majoránnát. 4 hétig érlelje meleg helyen, majd szűrje le! Sötét, légmentesen zárható üvegben tárolja!
Alkalmazása fűszerként: mártások, hústöltelékek, pástétomok, zöldséglevesek, omlettek, hal- és szárnyassaláták, halak, vadak, csirke- és marhahúsok, májételek, tök-, bab-, paradicsom-, sajt- és burgonyás ételek készítésénél. Különleges ízt és zamatot kölcsönöz ételeinknek, melyekhez ujjaink között szétmorzsolva adjuk hozzá, mert így az ízanyagok jobban érvényesülnek. Jól párosítható fokhagymával és chilivel is.
Mellékhatás, ellenjavallat
Gyógyászati céllal való fogyasztása nem ajánlott terhes és szoptató nők számára! A majoránna tea huzamosabb ideig történő alkalmazása fejfájást okozhat!
Majoranna gyógyhatása röviden
Fertőtlenítő, köhögéscsillapító, vérnyomáscsökkentő, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, szélhajtó, puffadásgátló, gyomorerősítő, idegnyugtató, vírusölő, immunerősítő.
Hatóanyagai: illóolajok, csersav, fenolok, triterpének, szénhidrátok, flavonoidok, keserűanyagok. Tartalmaz: 0,5-1,3% illóolajat, melynek fő komponensei: terpinén, pinén, szabinén, 9-10% cseranyag (elsősorban rozmaringsav), keserűanyag és gyanta. Hatóanyagai könnyebben emészthetővé teszik az ételt.
Népies neve: kolbászfűszer, Origanum maiorana, Origanum majorana, Majorana hortensis, népies neve: majorána, kerti majoránna, majoranna, pecsenyevirág, majoranna, majorána, pecsenyevirág.
Angol neve: Marjoram.
Hasznos része: A felhasználható drogot a növény levelei és virágai adják.
Majoránna gyűjtése, szedése, tárolása
A gyűjtését tavasszal, április környékén érdemes elkezdeni. A szedést követően árnyékos, zárt helyen ajánlott a szárítása. A nyári időszakban figyelni kell a növény nagy mennyiségben történő szárítására, mert igen könnyen befülled!
Majoranna botanikai leírása
A Földközi-tenger vidékéről származó, az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó növény. Szára középmagas, szürkés színű, majd pirosas a rajta lévő szőröcskéknek köszönhetően. Levelei átellenesen helyezkednek el, tojásdadok, virágzata pedig a felső levélhónaljban képződik. A virágai aprók és fehérek, ritkán piros színűek. Kedveli a száraz lejtőket és a sziklagyepeket. A majoránna levelei halványzöldek, édeskés, fűszeres ízűek. A friss majoránnaleveleket használjuk apróra vágva salátákhoz, halételekhez és vajas mártásokhoz. A növények szárát a parázsra téve a nyárson sülteknek kellemes ízt adnak.
Majoranna története
A magyar forrásokban 1533-ban jelenik meg először a majoránna szó maioranna alakban. Latinból eredeztethető vándorszó, amely az arabban marjamie, a németben majoran, a franciában pedig marjolaine alakban szerepel. A majoránna feltehetőleg Arábiából származhat, és csak a XVI. században kezdte el európai hódítását. Több hiedelemvilágban is megjelenik. Az ókori görögök körében kedvelt fűszernövény volt, de nem csak egyszerű ízesítőként alkalmazták. Szerintük ugyanis a majoránna Aphroditénak, a szerelem istennőjének a növénye, neki köszönhető az illatos aromája és a finom íze. Emiatt a mítosz miatt válhatott a majoránna a szerelmi bájitalok és varázslatok egyik alapanyagává. A szóbeszéd szerint a fiatal lányok, ha majoránnát raknak a párnájuk alá, az éj leple alatt meglátogatja őket Aphrodité, és elárulja nekik a jövendőbelijük nevét. A rómaiak az öröm, a boldogság szimbólumának tekintették. Mind az ókori görög és római kultúrában megtalálható az a szokás, hogy a házasulni készülő párok fejére majoránnából készült koszorút raknak, ezzel pedig megáldják a frigyet és egy életen át tartó boldogságot kívánnak a fiataloknak. Európa néhány szegletében még ma is szokás, hogy a kelengyébe majoránnahajtást tesznek a boldog házasélet reményében. Nem csak az örömünnepek alkalmával használták a növényt. Gyakran sírokra ültették, mert egyes népek hite szerint nyugalmat, békességet ad nem csak az élőknek, hanem a holtaknak is.
Egy XV. századi francia babona szerint a majoránnával gazdagságot lehet varázsolni, ha az ember tudja a helyes eljárás módját. Meg kell tölteni egy edényt vízzel, és amikor eléri a forráspontot, akkor egy maroknyi majoránnát bele kell dobni. De ez nem elég a cél eléréséhez, ugyanis csak akkor lesz hatása a varázsszernek, ha háromszor elismétli az ember a varázsmondókát, majd üresen kiteszi az edényt a ház elé, és várja, hogy a varázslat megtegye a hatását, és a főzet helyére aranypénz kerüljön. A majoránnát hazánkban ma is sok helyen termesztik, különösen a Duna mentén, mert az itteni klíma különösen kedvező az egyébként kényes növénynek. Frissen és szárítva egyaránt használható, mert a szárított majoránna is jól megőrzi ízét. Fűszerként a föld feletti részeket hasznosítják, szárítás után gondosan morzsolva csomagolják. A fűszert jól záródó üvegben kell tartani, különben elveszíti aromáját.
Majoranna termesztése
Szaporítása magról történik, az 5-6 cm magasságot elért palántákat, március elején melegágyba, március végén hidegágyba ültetik. Évente 2-3 alkalommal, virágzáskor vágott növény leveleit, lemorzsoljuk. Szára 30-50 cm-esre is megnő, merev, elágazó. A fiatal hajtások szára szürkészöld, szőrös, az idősebbeké kopaszodó és pirosló. Levelei keresztben átellenesek, alakjuk kerek vagy tojásdad. Virágzata zöldesfehér színű, tömött álfüzér. Június végétől augusztusig virágzik.
Felhasznált irodalom
Dr. Kmeth Sándor: Herbárium
Gyógynövények kincsestára
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete
Rácz János: Gyógyhatású növények
Michael Tierra: Gyógyfüveskönyv
Reader’s Digest: Fűszerek és gyógynövények nagykönyve
Kissné Dogossy Éva, Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája
