Málnalevél (Rubus idaeus L., folium)

Gyógyhatása

A málna közkedvelt csemege, azonban a népgyógyászat nemcsak a málnabokor gyümölcsét, hanem levelét is évszázadok óta használja jótékony hatásai miatt.

A málna rengeteg vitamint tartalmaz, emiatt kiváló immunerősítő, régóta javasolják egészségjavító és immunitás fokozása céljából fogyasztását. Azonban az analitikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a málnalevelek és a gyümölcsök fő bioaktív vegyületei jelentős mértékben hasonlók. 

Rák ellenes hatás

Köztudott, hogy a bogyós gyümölcsöknek magas a flavonoid tartalma is, azonban a málnalevelek flavonoid tartalma jelentős mértékben magasabb a málnáénál.[1][2] Ezenkívül erőteljes antioxidáns hatását is kimutatták, képes a  szabadgyököket megkötni, ezáltal pedig azok DNS- és sejtkárosító hatását megakadályozni.[3][4] Málnalevél fenolos vegyületei - pl. az epesav, a fahéjsav, ferinsav - bizonyítottan tumorellenes (anticarciongén) hatással rendelkeznek, védik a sejteket az oxidációs stressz okozta károsodásoktól. [5]

Cukorbetegség esetén

Fogyasztása a cukorbetegség előszobájának tekintett inzulinrezisztencia estén tudományos kutatások alapján is kifejezetten előnyös.[6] Mivel azonban az inzulinszükségletet csökkentheti a málnalevél tea fogyasztása terhességi cukorbetegségben szenvedőknél, ezért a szakemberek szerint ajánlott a vércukorszint szigorúbb ellenőrizése. [7]

Szülés megkönnyítése

A málna és málnaleveléből készült tea fogyasztását a népgyógyászat régóta ajánlja szülés előtt álló kismamáknak, mert úgy tartják, hogy képes ellazítani a méh izomzatát (méhrelaxáló), így a kitágulás folyamata könnyedebbé válhat, valamint képes rövidíteni  és megkönnyíteni a szülést.[8]

Hippokratész fehér borba áztatott szeder levelet és szárakat javasolt szüléskönnyítés céljából. Az elmélet szerint a magas antioxidáns tartalom segíti az erek ellazulását, valamint az izmok összehúzódását vagy elernyedését is okozhatják. Klinikai tanulmány még kevés készült ezen hatását illetően, és ezek  - egyes szakemberek szerint - nem elegendőek a szülést rövidítő hatás egyértelmű bizonyításához.[9][10][11] Azonban három vizsgálat eredményét mégis ki lehet emelni, melyek a málnalevél kivonatának terhesség alatti fogyasztását illetően pozitív hatást feltételeznek. 1998-ban 108 anya bevonásával  végeztek a Westmead kórházban vizsgálatot, mely során az eredmények arra engedtek következtetni, hogy a málnalevél kivonatának a fogyasztása csökkentheti a szülés időtartamát. [12] Méhrelaxáns hatást állatok esetén igazoltak 2002-ben [13] valamint a szülés második szakaszának rövidüléséről számoltak be 2001-ben Új-Dél-Wales államban.[14] Fontos továbbá megjegyezni, hogy az eddigi vizsgálatok során megállapították, hogy nem okoztak a málnalevél hatóanyagai káros hatás az anyára vagy a csecsemőre a málnalevél vegyületei.[15]

Fájdalmas menstruáció esetén

Csillapítja a menstruációs vérzést, valamint javasolják a fájdalmas menstruációs görcsök tüneti kezelésére vele, mert lazítja és összehúzza a méh és a medence izmait. Azt ajánlják, hogy 3 nappal a menstruációs görcsök várható megjelenése előtt kezdjék el fogyasztani.[16]

Száj- torok- és gyomornyálkahártya-gyulladás esetén

A málnalevél vegyületei összezúzó hatással is rendelkeznek [17]  A flavonoidjai pedig bizonyítottam erős antioxidáns, antimikrobális, gyulladásgátló hatással rendelkeznek.[18][19][20] Emiatt használják szájüregi- és toroknyálkahártya gyulladásait csökkenteni hivatott készítményekben. Régen javasolták a málnalevelek rágását íny erősítésére céljából is. Ezen kívül laboratóriumi vizsgálatok során kimutatták a szederlevél vegyületeinek jelentős mértékű antimikrobális hatását számos baktériumtörzzsel szemben. [21][22] Összehúzó, gyulladáscsökkentő és antimikrobális hatása miatt fogyasztása kifejezetten ajánlott ínygyulladás, gyomornyálkahártya-gyulladás, légúti fertőzések, megfázás, torokfájás, szájfekélyek és influenza esetén is. [23]

Hasmenés ellen

Hasmenés elleni hatását számos népgyógyászattal kapcsolatos és fitoterápiás kézikönyvben dokumentálták.Napi hat alkalommal javasolják 1 csésze málnalevél tea elfogyasztását a hasmenés mérséklésére. [24][25]

Szív és érrendszeri betegségek esetén

A szabadgyökök sejtek elleni támadása az oxidációs stressz, amely ellen az antioxidánsok védik a sejteket - mint ez már említésre került. A szabadgyökök károsító hatásának is köszönhetőek olyan betegségek, mint érszűkület, érelmeszesedés, és egyéb szív- és érrendszeri valamint különböző gyulladásos betegségek is. Fogyasztását ezért ajánlják szív- és érrendszeri problémák esetén is.[26][27]

Gyulladáscsökkentő hatás

Az antioxidáns hatás mellett kimutatták, hogy a levél gazdag klorogénsavban, mely bizonyítottan gyulladásgátló hatással rendelkezik.[28][29] Szájgyulladás, kötőhártyagyulladás, szemhéjgyulladás, vírusfertőzés, torokfájás esetén javasolt fogyasztása.

Emésztőrendszeri problémák esetén

A málnalevél tea jótékony hatással bír gyomor és bélrendszeri problémák esetén is.  Fogyasztását ajánlják gyomor-és bélfekély, gyomorhurut vagy gyomorrontás esetén, enyhíti az émelygést és hányingert.[30][31][32]

Felhasználása külsőleg

A málna leveléből készült főzet külső alkalmazása antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatása miatt ajánlott. Mint már említésre került, kezeli az ínygyulladást és az ínyvérzést, öblögetőként használva pedig elősegíti a szájüregi sebeket gyorsabb gyógyulását. Ezen kívül a málnából készült borogatást használták különböző bőrbetegségek esetén és kisebb sebek gyógyítására. De alkalmazható nőgyógyászati panaszok esetén is intim lemosóként a hüvelyi panaszok csökkentése céljából. [33][34][35]

 

Állapotok, amelyekben ajánlott

• magas vércukorszint
• láz
• cukorbetegség
• szülés
• inzulinrezisztenica
• ínygyulladás
• ínyvérzés
• hasmenés
• vakbélgyulladás
• torokfájás
• erős menstruációs görcs
• vitaminhiány
• gyomorrontás
• émelygés
• gyomorgörcs
• gyomorideg
• gyomorfekély
• infarktus
• vesekő
• vesegyulladás
• magas vérnyomás
• vérszegénység
• másnaposság

 

Málnalevél tea készítése

Aprítson össze 1 kávéskanálnyinak megfelelő málnalevelet, majd áztassa hideg vízben 2-3 órán keresztül. Ezt követően főzze meg, majd szűrje le a kapott főzetet. Naponta 3 csésze fogyasztása ajánlott.

Szülést könnyítő málnalevél tea készítése: Forrázzon le 4-8 gramm szárított málnalevelet. A terhesség 32. hetétől fogyassza a kapott teát napi 3 csészével.

Házi málnás teakeverék készítése: Készítsen gyógynövény keveréket 20 gramm száraz málnalevélből, 10 gramm szamócalevélből és 5 gramm szederlevélből. (A keverék kiegészíthető mentával, citromfűvel, hibiszkusszal és csipkebogyóval!) Két evőkanál teakeveréket forrázzon le, majd hagyja kihűlni. Ízlés szerint édesítse mézzel. 

Ellenjavallat

Túlzott fogyasztása, főként a terhesség elején abortuszhoz vezethet! Székrekedés esetén nem javasolt a használata!

Málnalevél gyógyhatása röviden

Enyhe fertőtlenítő, emésztésjavító, nyugtató, roboráló, gyulladáscsökkentő, hurutcsökkentő, hűtő vértisztító, nyiroktisztító.

Népies neve: himpér, Boldogasszony csipkéje, erdei szeder, csipkefa, lyukas szeder, málnaeper, veresmanna, tököncse.

Angol neve: Raspberry, Red Raspberry, Red Raspberry leaf, European Raspberry.

Hasznos része: A málna drogjának tekintjük a levelét és a gyümölcsét.

Hatóanyagai: A málnalevél tartalmaz: flavonoidok (kvercitin, kaempferol, tilirozid, kvercetinglikozid, hiperozid, myricitin, epikatechin-gallát, proanthocianidin B1,), gazdag klorogénsavban, fenolsavak (ellagsav, gallin, koffein, p-kumarinsav) , polifenolok, triterpének, ásványi sók, tanninok, glikozidok, szerves savak, csersav, metil-gallát, alkoholok, aldehidek, C-vitamin, E vitamin.[1][2][3]

 

Málna története

A málna termesztésének kezdetéhez vissza kell mennünk egészen az ókori Görögország területére, ugyanis feltehetően Kréta szigetén, egy Ida nevű hegyen ültettek először málnát, és innen kaphatta latin nevét, a Rubus Idaeust is. A görögök után a rómaiak is felfedezték a málna jótékony hatásait, és ők is elterjesztették saját területeiken a növényt. Plinius római polihisztor i.e. 23-ban megemlíti a málnát egyik művében, és beszámol arról is, hogy a kolostorkertek állandó lakójává vált, a szerzetesek pedig a nemesítésével kísérleteztek gyógyító hatása miatt.

A középkorban magyar nyelvterületen helynévként már létezett a málna szó, ezt bizonyítják az 1266. évből fennmaradt székelyföldi Málnás és az 1514. évből származó nógrádi Málnapatak helyneveink. A szó maga szláv eredetű, a honfoglaló magyarság átvette az itt élő szláv népek nyelvéből. A Boldogasszony csipkéje népi elnevezése a gömöri legendához kapcsolódik. Eszerint egy árva pásztorleányka eltévedt a gömöri erdőben, és ahogyan éhségtől elgyötörve kereste a kiutat, megjelent előtte a Boldogasszony, és málnával kínálta őt. A leány elfogadta, megette, új erőre kapott, majd végül sikerült kijutnia az erdőből. Az ókori görögök, a kínaiak és az indiánok a málnát gyógynövényként használták, és a XVI. századi német pomológus, Valerius Cordus is a gyógyító erejéről tudósított.

Málna gyűjtése, szedése, tárolása

Egész nyáron virágzik és terem, ezért már késő tavasszal megkezdődik a szedése, amely ideális esetben kora őszig tart. Árnyékos, de meleg helyen érdemes szárítani. Tanácsos minden évben új adag levelet szedni, mert veszít a hatóerejéből. A gyümölcsöt frissen ajánlott fogyasztani, de hűtőbe téve vagy lefagyasztott formában sokáig hasznosítható.

 

Botanikai leírása

A vad málna elsősorban Európa mérsékelt övi részében őshonos, de telepített formában megtalálható Észak-Amerikában, Új-Zélandon és Grönlandon is. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó félcserje, vesszői csak két évig élnek, termést pedig csak a második év végén hoz.

A málnabokor szárai átlagban 1-2 méter magasak, a levelei páratlanul összetettek. A termő ágakon 3, a steril ágakon hét levélke található, a levelek szélei csipkézettek, fonákjaik fehér színűek. A virágok fürtökben állnak a levelek hónaljában. A gyümölcs a virágtengely körül levő csonthéjas, égővörös terméskékből áll.
Nem szereti a kavicsos talajt és a nagy mésztartalmat sem, azonban kedveli a félárnyékos, szélvédett helyeket. A laza, gyengén savas kémhatású talajok számára a legideálisabbak. Nagy vízigényű, nehezen viseli a szárazságot.

Felhasznált irodalom

Dr. Kmeth Sándor: Herbárium
Rácz János: Gyógyhatású növények
Gyógynövények kincsestára
Earl Mindell: Gyógyfüvek Bibliája
Reader’s Digest: Fűszerek és gyógynövények nagykönyve