Mate tea (Ilex paraguariensis)
Gyógyhatása
A matétea hatóanyagai serkentik az agyműködést. Elősegíti a jó alvást, így álmatlanság estén is ajánlott a fogyasztása. Erősíti az immunrendszert, így segítségével megelőzhetők a fertőzések. Gyomorrontás esetén mérsékli a tüneteket és elősegíti a regenerálódást. Kitűnő fogyasztószer, csökkenti az éhségérzetet. Emésztés serkető, így elősegíti a széklet-és a vizeletürítést. Csillapítja a lázat, és javítja a légzést is. Remek vérnyomás szabályozó. Ezen kívül pedig még skorbutellenes hatással is rendelkezik.
Felhasználás külsőleg
Nincs ismert külső felhasználása.
Állapotok, amelyekben ajánlott
- memóriazavarok
- álmatlanság
- gyomorrontás
- fertőzések
- vizelettartási problémák
- láz
- nehézlégzés
- megfázás
- influenza
- skorbut
- folyamatos éhségérzet
- stressz
- hasmenés
Maté tea készítése
10 dl forrásban lévő vízhez adjon hozzá 5 gramm szárított maté levelet. Hagyja állni 5 percig a leveleket a vízben, majd szűrje le a keveréket. Naponta maximum 3 csésze fogyasztása javasolt. A teát bombilla (nádszál) segítségével a legjobb bevinni a szervezetbe!
Ellenjavallat
Nagy mennyiségben fogyasztva izomremegéshez és álmatlansághoz vezethet! Természetes doppingszerként tartják számon! A levelekben található koffein hasmenést és gyomoridegességet okozhat!
Maté tea hatása röviden
Erősítő, figyelemserkentő, vizelethajtó, regeneráló, immunerősítő.
Hatóanyagai: flavonoidok, fenol-karbonsavak, észterek, triterpén-szaponin, teofillin, koffein, teobromin, mate-szaponin (urzolsav, oleanolsav).
Népies neve: Szent Bertalan füve, matécserje, missziók teája, matétea, paraguayi tea, jezsuiták teája.
Angol neve: yerba mate.
Hasznos része: A maté drogját a szárított levél és a leveles szár (Maté folium) képezi.
Gyűjtése, szedése, tárolása
A maté leveleket és a szárat 2 évente ajánlott szüretelni.
Története
Az indiánok ismerték fel először jótékony hatásait, és ők adták tovább a tudásukat az első jezsuita misszionáriusoknak. A jezsuiták elismert növényként hivatkoztak a matéra, használták szomjoltóként és az egészségüket is a segítségével őrizték meg. Hogy hozzájussanak a gyógyhatású levelekhez, akár az életüket is hajlandóak voltak kockáztatni az őserdőben. Később elkezdték termeszteni a növényt, emiatt kapta meg a maté a misszionáriusok teája becézést.
Botanikai leírása, termesztése
Őshazájának Dél-Amerika tekinthető. A magyalfélék (Aquifoliaceae) családjába tartozó, kerek lombkoronájú fa. Magassága elérheti akár a 10 métert is. Örökzöld bőrnemű levelekkel rendelkezik, amelynek szélei csipkézettek. Virágai fehér színűek és csoportba tömörülnek, csonthéjas termése pedig érett állapotában lilás-piros színben játszik. Kedveli a meleg és csapadékos területeket, így a trópusi vidékek egyik legismertebb növénye.
Felhasznált irodalom
Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövények
Reader’s Digest: A természet füvészkertje
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete
Earl Mindell: Gyógyfüvek Bibliája
Csodatevő gyógynövények
