• láz
• folyamatos szomjúságérzet
• darázscsípés
• bélhurut
• hasmenés
• immunrendszer erősítő
• reuma
• ekcéma
• herpesz
• skorbut
• ízületi fájdalmak
• bőrgombásodás
• pikkelysömör

Mellékhatás, ellenjavallat

Nagy dózisban történő bevitele magas kálium-oxát tartalma miatt nem ajánlott ízületi gyulladásban, köszvényben és gyomorsavtúltengésben szenvedőknek! Allergiás reakciót válthat ki a pollenje!

Mezei sóska levél tea hatása röviden

Görcsoldó, hasfogó, baktériumölő, féregűző, gyulladáscsökkentő, lázcsillapító, vizelethajtó

Mezei sóska hatóanyagai:

Gyökér: naftalén-diolészterek, tannin, antrakinonok

Levelek: oxálsav, mész, ásványi sók, foszfor, magnézium

Népies neve: kerti sóska, egyszerű sóska.

Angol neve: garden sorrel, common sorrel

Hasznos része: A mezei sóska érett termése (Rumicis fructus) és a gyökere (Rumicis rhizoma et radix) a felhasználható része.

Mezei sóska levél gyűjtése, szedése, tárolása

Nyár végén a már érett termések kerülnek leszedésre a magszárról, a gyökereket pedig kora őszig ajánlott felszedni. A termések vékony rétegben kiterítve száríthatók, végül pedig egy jó záródó zacskóban tárolandók. A gyökerek csak jó alapos megtisztítás és feldarabolás után kerülnek kiszárítható állapotba, végül pedig egy bálazsákba tárolóhely gyanánt.

Története

A magyar nyelvemlékek közül először 1430 körül jelent meg a Schlägli Glosszákban acetosa: sosca alakban. A só szavunk eredetileg olyan dolgokat jelölt meg, amelyek savanyúak voltak, a sós melléknév innen származhat. Az acetosus megjelölés is a mezei sóska ízére utalhat, ugyanis a latinban az acetum az ecet megfelelője, amely a savanyúságáról ismert.

Amerikában kedvelt növény, azonban élelmiszerboltokban nem forgalmazzák, így cserepes formában kell megvásárolni, vagy otthon szaporítani. A mezei sóska fiatal levelei ízletesek, gyakran szerepelnek salátakeverékekben. Mivel igen savas a levele, ezért húspuhítóként is gyakorta alkalmazzák.

Botanikai leírása, termesztése

Őshazájának Európa tekinthető, de felfedezhető Ázsiában, Észak-Amerikában és Chilében is. A keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó évelő növény. Szárai kicsivel haladják meg az 1 méteres magasságot. Levelei viszonylag hosszúak és tőrózsát alkotnak. Virágai aprók, és vöröses színűek. Termése parányi makktermés.

A mezei sóska számára a legideálisabb a tápanyagban gazdag talaj, amely kielégíti a nagy vízigényét is. Kedveli a napos időt, de a félárnyékot is jól tűri. Magról szaporítható tavasszal, közvetlenül a helyére érdemes ültetni, de fóliasátorban is remekül kihajt. Nem igényel különösebb gondozást, de ha rendszeres levéltermést várunk, akkor ajánlott visszametszeni a megjelenő virágszárakat.

Felhasznált irodalom