Mik az álmok?

Mik az álmok?

 

Esténként, miután leoltjuk a lámpát, felgördül a függöny agyunk színpadán, s mi a színész vagy a közönség szerepében ismét végigéljük a napközben történtek, vagy esetleg jóval korábbi élményeink és érzelmeink töredékeit.

Az álmok lehetnek teljesen hétköznapiak, de lehetnek csodálatosak vagy hátborzongatóak is. Bármilyen szélsőséges is az álom, agyunk valósnak fogadja el. Álmunkban egy belső világba költözünk, ahol nem az értelem és a realitás uralkodik.


Az álmok olykor segítenek abban, hogy megbirkózzunk valamilyen problémával, amivel napközben szembesültünk.


Miért nehéz felidézni az álmokat?


Az egyik ok, amiért nehezen emlékszünk vissza arra, amit álmodtunk, hogy sok álmunkra nem is érdemes emlékezni, túl hétköznapiak.

Egy másik föltevés szerint agyunk úgy van beprogramozva, hogy elfelejtse az álmokat. Ennek az elméletnek az a kiinduló pontja, hogy bizonyos tekintetben az agy nagyon is éber, amikor álmodunk. A kutatások azt mutatták, hogy a REM alvás alatt az agyhullámok mintázata majdnem azonos az éber állapotban regisztrált hullámokéval.

Míg bizonyos agyi funkciók, például a látás és a hallás, töretlenek az álomperiódus idején, más agyi folyamatok, például a mozgásszabályozás, teljesen kikapcsolódnak. Ha az emlékezés is az álmodás közben „pihentetett” agyi funkciók közé tartozik, érthető, hogy miért nehéz visszaemlékeznünk álmainkra.


Tudjuk-e szabályozni álmainkat?


Álmokkal foglalkozó szakemberek azt tapasztalják, hogy szuggesztióval megváltoztatható az álom tartalma, s ez elérhető autoszuggesztióval, azaz önerőből is. A kutatók szerint ilyen módon lehet segíteni azokon, akiknél visszatérő rémálmok jelentkeznek, de azokon is, akik csak néha álmodnak rosszat.



Mikor jelentkeznek a rémálmok?


A rémálmokat „álom alatti szorongásos rohamoknak” is szokás nevezni. A rossz álmok túlnyomórészt nem elalvás után, hanem az éjszaka derekán vagy vége felé jelentkeznek. Némelyikre vissza is tudunk emlékezni, bár szívesebben elfelejtenénk az átélt rettegést, és a tehetetlenséget. A rossz álmok olykor a stresszállapottal hozhatók összefüggésbe. Traumatikus élmények – például autóbaleset vagy háború – utóhatásaként is kialakulhat olyan zavart érzelmi állapot, amely rémálmokban jut kifejezésre. Szervi bajok is előidézhetnek rossz álmokat, bár nem tudjuk, hogy ilyenkor maga a betegség vagy az azzal járó érzelmi stressz váltja ki őket. Kábítószer agy túlzott alkoholfogyasztás, sőt olykor az orvos által rendelt gyógyszer is okozhat rémálmokat.
(A lélek és az értelem ABC-je)