Fekete mustármag. (Sinapis nigra L.)
Fehér mustármag. (Sinapis alba)
Gyógyhatása
Fekete mustármag: Vérnyomásnövelő, fokozza a vérkeringést, fájdalomcsillapító. Étvágygerjesztő hatású, fokozza a bélnedv kiválasztását.Csökkenti a vércukorszintet.
Fehér mustármag: Enyhe hashajtó, megszünteti a székrekedést. Alkalmazható magas vérnyomás esetén. Fogyasztásával kezelhető az epe-és a májbántalom. Csökkenti a has puffadását és a felfúvódást, ha 1 kávéskanálnyi magot éhgyomorra, rágás nélkül lenyelünk. Vesekő esetén is javasolt a fogyasztása.
Felhasználása külsőleg
Fekete mustármag: A mustárpapír (Charta Sinapisata) felhasználásával fokozható a vérellátás. Csökkenti a reumás és az izomfájdalmakat a mustármagból készült borogatás. A mustármagból készült pép segít a tüdőgyulladás és a heveny mellhártyagyulladás kezelésében.
Fehér mustármag: Borogatásával csökkenthetők az isiász tünetei. Megszünteti a bőrkiütéseket. A pépes borogatása hörghurut esetén alkalmazható.
Állapotok, amelyekben ajánlott
- influenza
- emésztési nehézségek
- reuma
- izomfájdalmak
- ájulás
- tüdőgyulladás
- heveny mellhártyagyulladás
- étvágytalanság
- székrekedés
- epebántalom
- vesekő
- májbántalom
- aranyér
- felfúvódás
- puffadás
- isiász
- bőrkiütések
- hörghurut
- csuklás
Mustármag tea készítése
120 gramm forró vízzel öntsön le 1 kávéskanálnyi mustármagot. Ne fogyasszon nagy mennyiséget belőle!
Fekete mustármagból borogatás készítése
5 dl langyos vízhez adjon hozzá 3 evőkanálnyi összetört magot. Keverje egészen addig, ameddig enyhén pépes állagot nem kap eredményül. Tegye ruhaanyagba a kész borogatást, vagy mártson bele gázdarabokat, és helyezze fel a mellkasára. 5 perc elteltével szedje le a borogatást, és mossa le langyos vízzel az érintett területet, hogy bőre ne sérüljön meg!
Étvágytalanság elleni tea
250 ml forró vízbe rakjon 1,5 gramm virágos hajtásvéget. Fedje le az edény 3-5 percig, majd szűrje le a kapott keveréket. Naponta 3 csészénél több fogyasztása nem ajánlott!
Mellékhatása, ellenjavallat
Gyermekek számára 6 éves kor alatt tilos a fogyasztása! Vesebetegségben szenvedők számára a bevitele erősen ellenjavallt! Hosszabb távon történő alkalmazása bőrgyulladást és idegrendszeri károsodást okozhat! Visszértágulat esetén tilos a használata! Néhány esetben erős allergiás reakciót válthat ki! A fekete mustármagból készült illóolaj izgathatja a nyálkahártyát, így belső felhasználása nem javasolt!
Ha a mustármag borogatása a megengedettnél hosszabb ideig van a bőrfelszínen tartva, bőrpírt és enyhe égő érzést válthat ki! Nagy mennyiségben történő használata emésztőrendszeri rendellenességet, veseirritációt okozhat! A hígítatlan mustárolaj irritáló lehet!
Hatóanyagai
Fekete mustár: glikozida (szinigrozid), alkaloida, mirozináz, szinapin.
Fehér mustár: szinalbozid, fehérjék, illóolaj, mirozin (növényi enzim), nyálkaanyag.
Népies neve:
- Fekete mustár: barna mustár, franciamustár.
- Fehér mustár: angolmustár.
Angol neve: white mustard, black mustard.
Hasznos része: A fehér mustárnak és a fekete mustárnak is a felhasználható drogja a magja, tehát a fehér mustármag (Sinapis nigrae semen) és a fekete mustármag (Sinapis albae semen).
Mustármag gyűjtése, szedése, tárolása
A virágos hajtásvégek gyűjtése késő tavasszal történik, még mielőtt a teljes beérés végbemegy. A kiszárítást követően aprítva hasznosítják. A magok gyűjtése nyár elejétől egészen szeptemberig lehetséges. A magokat hűvös helyen kiszárítják, majd porrá őrölt formában forgalmazzák. Érdemes figyelni arra, mikor történik meg a betakarítás, ugyanis, ha túl korai a gyűjtés, akkor a magok befülledhetnek, penész jelenhet meg rajtuk!
Története
A Kr.e. 3000-ből származó sumér szövegekben említik meg először a mustármagot, mint kitűnő fűszernövényt. A Bibliában számos tanításban megtalálható. Az Ószövetségben még nem jelenik meg, de az Újszövetségből kiderül, hogy Palesztina földjén már régóta ismerik a növényt. Kicsiny termete miatt a népnyelvben szólások és közmondások alapjává vált. Jézus több példabeszédébe is beleépíti a mustármagot, ellentétbe állítva a magok kicsinységét a belőlük kifejlődő növény nagyságával, terebélyességével. A legtöbb mustármagos példázat Isten országára vonatkoztatható, hiszen ahogyan az apró magvakból kifejlődik egy termetes növény, ami aztán meghódítja a földeket, úgy gyarapodik Isten országa is, és az emberek szeme láttára lesz majd hatalmassá. A keresztény kultúrkörben a hitet és a lelkierőt szimbolizálja, és megmutatja mindenki számára, hogy a kis dolgok is mennyire jelentékenyek lehetnek.
Az ókori világban is ismert és kedvelt növény volt a mustár. Az ókori görögök és rómaiak is gyakran említik az irodalmi világban, de nem csak a művelt réteg körében vált népszerűvé, hanem a mindennapi életben az egyszerű emberek is fel tudták használni, például főzéshez. Hippokratész már több betegség esetén is gyógyszerként alkalmazta, és sokan az ő példáját követve kezdték el megismerni a mustár jótékony hatásait. Az egyik római császár, Diokleciánusz idején a piciny magvak az egyik legkedveltebb fűszer címét birtokolták, sok ételben, legfőképp főzelékekben alkalmazták őket ízesítésre. Nem csak gyógynövényként és fűszernövényként ismertek, hanem világítóolajként is.
A magyar írásbeliségben 1416 környékén jelenik meg, többször használják a növényre és magjára a mustohár, a muskotérmag és a mustovármag megnevezéseket. A római eredetű mustus szóból eredeztethető a neve, mivel ezen a területen legtöbbször a must csípőssé varázslásához használták fel. A magyar nyelvbe az ófrancia vándorszó, a mostarda átvételével kerülhetett be, ami a későbbiekben alakult át mustárrá.
A XIV. századi Franciaország volt a mustárkészítés központja, máig az egyik leghíresebb mustármárka közé sorolható a dijoni mustár. Angliában is nagy népszerűségnek örvendett a mustár, itt azonban az élénksárga színe miatt vált híressé a kész termék. A német fürdőkultúrában is nagy szerepet kapott a mustármag, ugyanis a Duden-féle gyógyfürdő alapját a bezacskózott mustármagőrlemények adták, amelyek fürdővízben áztatva megszüntették a légúti problémákat.
Mustármag botanikai leírása, termesztése
Az angolmustár a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó, Dél-Európában őshonos növény. Egyenes szára nem éri el az 1 méteres magasságot, felszínét apró szőrök borítják. Szárnyasan hasogatott levelei vannak, a részlevélkék aprók, széleik pedig fogazottak. Fürtvirágzata a hajtások tetején fejlődik ki, a virág szirmai pedig élénksárga színűek. Termése kb. 6 sárga magból álló becőtermés.
A franciamustár szintén a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozik, eredeti élőhelye pedig a Földközi-tenger vidéke volt. A fekete mustár szárának hossza meghaladhatja az 1 métert is, nagy alsó levelekkel és apró, lándzsa alakú felső levelekkel rendelkezik. Fürtvirágzata a hajtások csúcsán alakul ki, de a virágok színe a sárga egy sötétebb árnyalatában játszik. Az angolmustárhoz hasonlóan becőtermése van, de több, kb. 8 darab mag található benne, amelyek vöröses barnás színűek.
A mustárfélék rövid tenyész idejű növények. Nem okoz számukra gondot a szárazság, de a tenyészidő alatt igénylik a nagyobb vízellátást. A talajmenti fagy nem tesz kárt bennük. Kedvelik a meszes vályogtalajokat, viszont nem szeretik a szikes és futóhomokos élőhelyeket. Magról szaporíthatók, kora tavasszal érdemes őket ültetni, mert akkor több termést hoznak.
Felhasznált irodalom
Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövényekRácz János: Gyógyhatású növények
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete
Earl Mindell: Gyógyfüvek Bibliája
Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai
Gyógynövények, mint természetes gyógyanyagok
Reader’s Digest: A természet füvészkertje