Orbáncfű gyógyhatása

Orbáncfű - Hypericum perforatum

Gyógyhatása

Az orbáncfű napjaink egyik legértékesebb gyógynövénye. Hatóanyagai közül a Floroglucin-származékok és és flavonoidok nagy mennyiségben vannak jelen az orbáncfűben, melyek jelentős szerepet játszanak az antidepresszáns hatásában, amit napjainkban már számos klinikai vizsgálat bizonyít. A hiperforin gátolja a dopamin, a noradrenalin, a szerotonin, a y-aminovajsav és a glutaminsav visszavételét a neuronokba, depresszió ellenes hatását pedig tovább fokozzák a növényben található a hipericin és egyes flavonoidok is. Klinikai vizsgálatok során szerint  javítja a hangulatot és kiegyensúlyozottabbá tesz.  Ezzel összefüggésben csökkenti a depresszió okozta alvászavarokat, ezért közönnyel és alvászavarral kísért idegkimerültség esetén is ajánlott fogyasztása. A klimaxhoz kapcsolódó depressziót és alvászavarokat is enyhíti.

Enyhíti az idegi eredetű emésztési panaszokat, hatékonyan elősegíti az ugyancsak idegi alapú gyomorfekély, nyombél vagy vastagbélfekély gyógyulását. Epehólyag-bántalmak (cholecystopathia) esetén is alkalmazzák. Gyomorfekélyes betegek teáját langyosan isszák, kortyonként, és minél gyakrabban.

A Temple egyetem idegélettani osztályán végzett kutatások szerint az orbáncfű-fehérje (p27SJ) megakadályozza a HIV-fertőzött sejtek szaporodását azáltal, hogy beleavatkozik genetikai állományába. Sajnos azonban az orbáncfű készítmények nem tartalmaznak elegendő fehérjét, így csak csekély hatása van a kórokozókra.

Orbáncfű hatása, felhasználás külsőleg:

Sebgyógyító, fertőtleníti a bőr sebeit, hámosodást elősegítő, ami miatt évszázadok óta alkalmazzák a bőr gyógyítása területén, többek között nehezen gyógyuló sebekre, erről kapta a nevét is, hiszen régen az orbánc kezelésére is használták.

Forrázatát lemosónak, és borogatásra használjuk.  A kivérző aranyér orbáncfű langyos teájával való lemosása vagy ülőfürdőben való alkalmazással elősegítheti annak gyorsabb gyógyulását. Jótékony hatású öblögető szájüregi sebek vagy fogínygyulladás esetén, valamint gargalizálással csökkenti a torok- és mandulagyulladást.

Az orbáncfű olajos kivonatának gyulladáscsökkentő hatását klinikai vizsgálatok során igazolták, ezért gyulladásos bőrproblémák esetén, pl. enyhébb égések, napégés gyógyítása.

Állapotok, amelyekben ajánlott:

• Depresszió
• Sebgyógyítás
• Emésztési panaszok
• Aranyér
• Fogínygyulladás
• Szájüregi sebek
• Bőrgyulladások
• Epehólyag-bántalmak
• Gyomorfekély
• Nyombélfekély
• Vastagbél fekély
• Idegi kimerültség
• Alvászavarok
• AIDS
• Epebántalmak
• Vesebántalmak

Orbáncfű tea készítése:

Forrázzon le 2-4 gr tea drogot 2,5 dl vízzel, engedje ázni, majd 15 perc után szűrje le. Az orbáncfű depresszió ellenes hatása fokozatosan alakul ki, a teljes hatás kifejtéséhez körülbelül 2 hét szükséges. Napi adag: 2 csésze étkezés közben. A kúra megkezdését követő 4-6 héttől célszerű pár hetes szünetet tartani a fogyasztásában.

Orbáncfű ellenjavallata:

Belsőleg alkalmazva más gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphet, ezért fogyasztása nem javasolt digoxin- vagy teofillintartalmú kezelés során, szájon át alkalmazott fogamzásgátló, vagy triptánok csoportjába tartozó migrénellenes szerekkel együtt.

Kölcsönhatásba lép egyes gyógyszerekkel, ezért nem adható együtt pl. antidepresszánsok egy részével, fogamzásgátlókkal, véralvadásgátlókkal. A szelektív szerotoinvisszavételt gátló szerek (egyes antidepresszánsok, pl SSRI-ik) együttes szedése által túlzottan megnövekedhet a vérplazma szerotonin szintje, emiatt szerotonerg szindróma alakulhat ki. A szerotonerg v. szerotonin szindróma egy súlyos neurológiai állapot, mely tünetei: szívritmus zavarok, magas láz és görcsrohamok.

Arra érzékenyeknél fényérzékenységet (fotoszenzibilizáció) válthat ki a hipericin, ezért annak, aki sokat tartózkodik valaki napon, nem ajánlott fogyasztása. Várandós anyáknak, gyermekeknek tilos a fogyasztása.

Népies és egyéb elnevezései: közönséges orbáncfű, csengőfű, lyukas levelű orbáncfű, lyukas fű, kozmadinor, csengőlinka, vérfű, orbáncvirág, Szent Antal virága, Szent János füve, Jézus füve

Angol neve:  St John's wort, Hardhay, Goatweed

Hasznos része: A VIII. Magyar gyógyszerkönyvben a virágos hajtása (Hyperici herba v. Hyperici summitas) hivatalos drogként szerepek. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya az orbánc füvet választotta a 2019-es Év Gyógynövényének.

Orbáncfű hatása röviden:

Antidepresszáns, hangulatjavító, nyugtat, idegi eredetű emésztési problémák, gyulladáscsökkentő, bőrnyugtató, hámosító, sebgyógyulást elősegítő

Hatóanyagai: Illóolaj tartalma csekély (0,1%).  Naftodiantron-származékok: hipericin (vörös festékanyag), pszeudohipericin. Flavonoidok (0,5-1%): rutin, hiperozid, kvercitrin, kvercetin, biapigenin, amentoflavon. Floroglucin-származékok: hiperforin, adhiperforin.

Orbáncfű története:

Az ókor óta alkalmazott gyógynövény, amelyet a sebgyógyításon kívül számos egyéb céllal alkalmaztak. Alkalmazási területei a középkortól folyamatosan változtak, de sebgyógyító hatását mindvégig felhasználták a gyógyításban. Erre utal magyar neve is, hiszen az orbánc olyan bőrgyulladás elnevezése, melyet baktériumok okoznak. A görög kultúrkörben Apollón szent füve, a Nap növénye volt. A középkorban gonosz szellemek kiűzésére is használták, amit a mai ideggyógyászai alkalmazásának előfutárának tekinthetjük. A 20. század elején figyeltek fel az orbáncfű központi idegrendszerre gyakorolt hatására, majd a század második felére már egyértelművé vált, hogy kiválóan alkalmas a depresszió kezelésére.

Orbáncfű gyűjtése, szedése, tárolása:

A virágos hajtásvégek felső 20-30 cm-es részét gyűjtik be virágzáskor, verőfényes jó időben, majd hűvös, árnyékos, száraz helyen szárítják. Mivel sok rokon faja ismert, amelyek kémiai összetétele különböző, ezért nehéz lehet pontosan beazonosítani. A száraz drogot lezárva célszerű tárolni. A Hypericum fajok nagy része a természetben ritkán fordul elő, ezért gyűjtésük természetvédelmi okok miatt kerülendő, azonban a drogot adó faj termeszthető.

Orbáncfű botanikai leírása:

Lágy szárú, évelő növény, mely magassága akár a 60 cm-t is elérheti. Európa kontinentális és mediterrán területein, Nyugat-Ázsia középső részein és Észak-Afrikában őshonos. Szárazabb kaszálókon, bokros helyeken, erdők szélén gyakran fordul elő. Június végétől szeptemberig virágzik. A termés háromüregű tok, melyben a parányi, már érett magvak rázásra, kaszáláskor „csengenek”, innen származik a csengőfű elnevezése. Levelei fény felé tartva lyukacsosnak tűnnek, erre utal latin elnevezése  a „perforatus” ( = átfúrt, átlyukasztott) , de a magyar lyukas fű neve is. A lyukaknak tűnő foltok apró, átlátszó illóolajtartók. Élénk, sárga színű virágai mutatósak, éppen ezért gyakran ültetik parkokba is dísznövényként. A gyógyászatban a virágzás ideje alatt gyűjtött virágzó ágvégeket alkalmazzák.

Felhasznált irodalom:

Csupor Dezső: Fitoterápia, Növényi szerek a gyógyászatban.
Rácz Gábor, Rácz-kotilla Erzsében, Szabó László Gy.: A gyógynövények ismerete
Reader’s Digest. Fűszerek és gyógynövények nagykönyve 2008
Gyógynövények kincsestára  Alexandra kiadó
Dr. Kmeth Sándor – Herbárium
Reader’s Digest – A természet füvészkertje