Papsajt (Malva neglecta)
Papsajtmályva
Gyógyhatása
Tea formájában történő bevitele alkalmas a gyulladt nyálkahártya gyógyítására. Hatékonyan kezeli a gyomor-és a hólyaghurutot. Hasznosítható gyomor-és bélfekély esetén. Megszüntethető fogyasztásával az elhúzódó hörghurut, a heveny gége-és mandulagyulladás, valamint a bronchitis. Remek köhögéscsillapító, felhasználható a rekedtség kiküszöbölésére is.
Felhasználás külsőleg
Jótékony hatással van a szemre a papsajtmályvából készült borogatás és lemosó, képes megszünteti a túlzott könnytermelést. Az égő, viszkető érzést okozó allergiás tünetek csökkenthetők a papsajtmályvából készített teával való borogatással vagy az adott terület lemosásával. Kiváló kéz-és lábfürdő készíthető belőle, amelyek alkalmazhatók törések, kéz-illetve láb dagadás kezelésére is egyaránt. Csillapítja a torokfájást a papsajtmályvából készített toroköblögető. A bőr felszíni sérülései és a fekélyek fertőtleníthetők a meleg vízben áztatott papsajtmályva leveleinek segítségével.
Állapotok, amelyekben ajánlott
- gyomorhurut
- hólyaghurut
- gyomorfekély
- bélfekély
- hörghurut
- gégegyulladás
- mandulagyulladás
- bronchitis
- köhögés
- rekedtség
- váladékozó szem
- viszkető bőrfelület
- könnyező szem
- kéz-és láb dagadás
- fekélyek
- vénagyulladás
- torokfájás
- ekcéma
- visszér
Papsajtmályva tea készítése
250 ml hideg vízhez adjon hozzá 1 púpozott teáskanál levelet. Hagyja állni 8-10 órát, majd enyhén langyosítsa meg a keveréket.
Kéz-és lábfürdő készítése: 50 dl vízben áztasson be 2 maréknyinak megfelelő mennyiségű papsajtmályvát 8-10 óráig. Ezt követően kellemes hőfokra melegítse fel, de semmiképpen se forralja az egyveleget! Maximum 20 percnyi áztatás javasolt.
Borogatás készítése: A papsajt teát melegítse fel, majd keverje össze a gersli (árpagyöngy) lisztjével. A kapott pépet melegen ajánlott alkalmazni.
Ellenjavallat
Gyógyászati célra nem alkalmazhatók az állattartó telepek környékéről szedett levelek! Terhes és szoptató nők számára nagy körültekintéssel, orvosi engedéllyel ajánlott a fogyasztása!
Papsajt tea hatása röviden
Gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító, vérzéscsillapító, sebösszehúzó, köptető
Hatóanyagai: nyálka, flavonoidok, cserzőanyag, foszfor, kalcium, antocitán glikozid, tannin, nitrogén, vas, A-vitamin, C-vitamin.
Népies neve: papsajt, Isten kenyere.
Angol neve: common mallow.
Hasznos része: A papsajtmályva felhasználható része a levele.
Gyűjtése, szedése, tárolása
A nyár eleji, július környéki virágzás idején történik a begyűjtése. Frissen szedett állapotban javasolt leginkább a felhasználása, mert a szárítást követően veszítenek a levelek a hatóerejükből.
Története
Az ókorban is nagy népszerűségnek örvendő növény volt. Nem csak gyógynövényként tartották számon, hanem haszonnövényként is hivatkoztak rá. Élelemhiány esetén a gyökerek megőrlését követően a kapott lisztből kenyeret és egyéb ételeket tudtak készíteni. Plinius az egyik középkori füvészkönyvben csodaszernek nevezte a papsajtmályvát, és javasolta a bevitelét mindazok számára, akik köhögéssel vagy általános gyengeséggel küzdöttek.
Kedvelt alapanyaga a tavaszi salátának, gyakorta felhasználják ma is zöldségként.
Botanikai leírása, termesztése
Ázsiában, Észak-Afrikában és Európában őshonos, de majdnem az egész világon megtalálható telepített formában. A mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó, évelő növény. A fás gyöktörzsből fejlődik ki a vékony, hengeres szár, amely a talajon terül el, és nem éri el a fél méteres magasságot sem. A kerek vagy vese formájú, kopasz felszínű levelek szórt állásban helyezkednek el a száron. A felső levelek rövid nyelűek, míg az alsók kicsivel hosszabbak, a levelek szélei pedig csipkézettek. A levélhónaljban található a kocsányba tömörülő, apró virágzat. Összetett toktermése van, amely korong alakú, és a virágzás alatt képződik.
Nem szereti a magas sótartalmú és nehézfémeket tartalmazó talajokat. Kedvelt élőhelyei közé tartoznak a kertek, az útmenti természetes növénytársulások, valamint a napos vagy félárnyékos területek.
Nem igényel különleges gondozást, ám megjelenhet betegségként rajta az élősködő rozsdagomba, és kárt tehetnek a növényben a hernyók is.
Felhasznált irodalom
Rácz Sándor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete
Maria Treben: Egészség Isten patikájából
Kissné Dogossy Éva, Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája
