Tölgyfakéreg gyógyhatása

Tölgyfakéreg (Cortex quercus)

Kocsányos és kocsánytalan tölgy (Quercus robur, Quercus petraea)

Gyógyhatása

A kocsányos és a kocsánytalan tölgy gyógyhatásai megegyeznek. Ellenállóbbá teszi a gyomornyálkahártyát. Édesgyökérrel készült főzete kezeli a gyomorfekélyt, csökkenti a savtermelést. Kiválóan kezeli a gyomorhurutot, a gyomorrontást és a gyomorfertőzést. Serkenti az emésztetlen tápanyagok ürítését. Eredményesen gyógyítható a nyombél-és vastagbélfekély a tölgyfakéreg főzetének kúraszerű bevitelével. Gátolja a hasmenést. A vérmérgezés esetén ajánlják fogyasztását. Elősegíti a mérges csípések és harapások gyógyulását. Jótékony hatású zsírmáj és a májgyulladás esetén. Csökkenti a magas koleszterinszintet. Javallt a bevitele epeproblémák esetén.  Bojtorjánnal és ezerjófűvel kevert teája tisztítja a lépet. Hatékony vértisztító. A vesegyulladást kiválóan kezeli.Oszlatja a húgyhólyag köveit. A rendszertelen és erős menstruációs folyást csillapítja.

Felhasználás külsőleg

Teájának erős főzete naponta többször alkalmazva öblögetőként kezeli a szájüregi sebeket és fertőzéseket. Gyógyítja az ínygyulladást. Gargalizálóként javasolt a használata torok-és mandulagyulladás esetén. Főzetével vagy pépjével kiválóan kezelhető a visszértágulat. Fertőtleníti a nehezen gyógyuló külső sérüléseket. Az alkoholos kivonata jótékony hatású ekcémára, herpeszes gyulladásra. Főzetével kezelhetők a külső égési és fagyási sebek. Lábfürdőjével elűzhető a lábszag.  Ülőfürdője segít az aranyér kezelésében.

 

Állapotok, amelyekben ajánlott

• láz
• hasmenés
• aranyér
• ínygyulladás
• torokgyulladás
• mandulagyulladás
• gyomorfekély
• gyomorhurut
• gyomorrontás
• gyomorfertőzés
• vastagbélfekély
• pangó bélsár
• mérges harapás, csípés
• vérmérgezés
• zsírmáj
• magas koleszterinszint
• epegyengeség
• májgyulladás
• vesegyulladás
• húgykő
• tüdővész
• angolkór
• vérszegénység
• külső sérülések
• visszértágulás
• ekcéma
• herpesz
• égési sérülések
• fagyási sérülések
• erős menstruáció
• fehérfolyás
• lábizzadás

Tölgyfakéreg tea készítése

Hasmenés elleni tea: 250 ml forrásban lévő vízhez adjon hozzá 10 gramm porított kérget. Naponta maximum 5 csészével ajánlott a fogyasztása, lehetőleg meleg formában.

Borogatás: 10 dl vízhez adagoljon 100 gramm porított kérget. Forralja 20 percig, majd ezt követően szűrje le! Ez a keverék használható borogatásként, vagy pedig ülőfürdő készítéséhez.

Ülőfürdő: 50 dl vízhez adjon hozzá 500 gramm tölgyfa kérget, majd forralja negyedóráig a keveréket. Szűrje le, majd öntse hozzá a fürdővizéhez.

Hasmenés elleni tea gyermekeknek: 750 ml vízhez adjon hozzá 10 gramm pörkölt és darált tölgy makkot. Főzze 15 percig, majd szűrje le. Öntse hozzá 40 gramm narancsszörphöz, így adja be gyermekének!

 

Ellenjavallat

Tilos használni nagy területű nedvedző területen! Nem alkalmazható teljes testfelületet elfedő kádfürdőzésre! Mellékhatásként hasmenést és émelygést okozhat! Fertőző betegségben szenvedők számára tilos a fogyasztása! A benne található tannin gyomorirritációhoz vezethet!

 

Tölgyfakéreg tea hatása

Fertőtlenítő, emésztésjavító, vértisztító, nyálkamozgató, méregtelenítő, vérképző, izzadás gátló, csonterősítő, váladékképzés-csökkentő, gyulladásgátló

Hatóanyagai: Tölgyfakéreg hatóanyagai: csersav, galluszsav, ellágsav, kvercitrin, gyanta, zsír, szénhidrát. Tölgyfa levelének hatóanyagai: triterpén-szaponinok, szterinek

Népies neve: magyaltölgy, mocsártölgy, fehér tölgy, mocsárfa, gubacsfa, makkfa, cserefa, muzsdalyfa, muzsdálytölgy

Angol neve: oak tree

Hasznos része: A kocsányos és kocsánytalan tölgyek felhasználható drogjai a levelek (Quercus folium), a kéreg (Quercus cortex) és a makkok (Quercus glandes). A tölgyfalevelet ritkábban alkalmazzák gyógyászati célokra, mert gyengébb hatású, mint a kéreg.

Gyűjtése, szedése, tárolása

Tavasz és nyár környékén a legideálisabb gyűjteni a tölgyfa leveleit és kérgét. A tölgy kérgénél figyelni kell, hogy a belső rétegek kerüljenek learatásra. A leveleket és a fiatal hajtásokat a rügyfakadást követően érdemes leszedni. A makkot ősszel lehullást követően lehet hasznosítani.

 

Története

1181-ben, III. Béla király oklevélanyagában már megtalálható volt tulg alakban. Eredetéről nincs pontos információ, de feltételezhetően egy alán jövevényszó szolgált alapként az elterjedéséhez. Makkját az ókorban étel gyanánt használták, már Plinius is kiemelte hasznos tulajdonságait.

Több kultúra is szent faként tisztelte, mivel úgy tartották, hogy Isten erejét közvetíti a halandó világ felé, valamint áldást hoz, és az ártó erőket is távol tartja a háztól. Fontos események, szertartások, ünnepek idején tölgyfalevélből készült koszorút viseltek az emberek. Ismert volt arról, hogy vonzza a villámcsapásokat, emiatt az ég-és viharistenek fájának tekintették. A görög mitológiában Zeusz fájaként volt ismeretes, emellett a tölgysusogást egyfajta jóslatként is értelmezték. Erős gyökereinek és termetes mivoltának köszönhetően a férfierő szimbólumává vált. A kelták életfaként tisztelték, és úgy gondoltak rá, mint egy közvetítőre az égi és a földi világ között. A keresztény kultúrában is jelen van. Állítólag a pogányok tölgyfán térdelve keresztelkedhettek meg, ha megtérni kívántak. Az erős, szilárd hit jelképévé vált, feltehetőleg Jézus keresztfája is tölgyből készült.

A heraldika gyakran alkalmazta, mint a bajtársiasság, bátorság és hűség szimbólumát. Kedvelt díszítőelem volt az antikvitás idején, Mátyás királyt például tölgyfakoszorúval a fején ábrázolták, hiszen ez volt a hatalom jelképe is abban az időben. Már a kezdetektől fogva felhasználták bútorok, hajók és hidak készítéséhez.Rengeteg babona kapcsolódik hozzá. Ha a gubacsot kettévágva hernyót találunk, akkor termékeny évre számíthatunk, ha viszont pók tanyázik benne, akkor szűk lesz a következő év. Ha nagy mennyiségű, tekintélyes méretű gubacs kerül felfedezésre, akkor a tél korán fog megérkezni. Szimbóluma volt az erőnek és a dicsőségnek.

 

Botanikai leírása, termesztése

A kocsányos és a kocsánytalan tölgy Ázsiában, Európában, Afrikában és Amerikában is őshonos faj. A bükkfélék (Fagaceae) családjába tartozó, terebélyes fák. A kocsányos tölgy akár 40 méter magasra is megnőhet. Ágai vastagok és erősek, kérge barázdált és barnás fekete színű. Az ágai paraszemölcsökkel tarkítottak, rügyei pedig jellegzetesek. Szórt állásban helyezkednek el a levelei, amelyek rövid nyelűek, füles vállúak, fényesek és bőrneműek. A fonákok enyhén szőrözöttek az erezet mentén. A nyélen ülnek a zöldessárga, apró virágai. Makktermése van, ami szintén felhasználható a gyógyászatban.

A kocsánytalan tölgy a kocsányos tölgy kisebb verziója. Nincsenek levél fülecskéi, viszont maga a levél hosszabb, mint a kocsányos testvérének. A kocsányos tölgy virágzása később, május környékén kezdődik. Kedveli a nedves és tápanyagban dús talajt, de megél a mocsaras területeken is. 1400 méteres magasságokban is megtalálható.

 

Felhasznált irodalom

Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövények
Dr. Kmeth Sándor: Herbárium
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete
Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai
Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövénytár
Reader’s Digest: A természet füvészkertje
Gyógynövények kincsestára
Rácz János: Gyógyhatású növények
Gyógynövények, mint természetes gyógyanyagok
Szimbólumtár: Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából