A bélgázosságért a bélbe kerülő megemésztetlen szénhidrátok tehetők felelőssé. Vannak olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyek nem bomlanak le a bélben, hanem a vékonybélbe, majd a vastagbélbe kerülnek. Ezen a ponton a vastagbél nem tudja lebontani szénhidrátokat nevezetesen a raffinózt és a sztachiózt mivel a vastagbél nem rendelkezik a szükséges enzimekkel. Ebben az esetben a szénhidrátok lebontását erjedéssel a bélben lévő ártalmatlan baktériumok végzik, ami gázképződést okoz. A már említett 2 szénhidrát a raffinóz és a sztachióz nagy mennyiségben előfordul a babfélékben pl. borsó, szójabab, szembab (tehénbab). Emellett még sok más bab féle, valamint a növényi étrend is puffadást okoz, mivel több emésztetlen szénhidrát kerül a vastagbélbe.
Normál esetben egy ember egy nap alatt 8-20 alkalommal szellent, ha ez több akkor sincs ok az aggodalomra, mivel a bélgáz termelődése normális folyamat. Előfordulhat, hogy laktózintolarencia miatt válik gyakoribbá a szellentés. Ennek oka, hogy nincs a bélben tejcukorbontó enzim, ilyenkor ajánlott egy időre a tejtermékeket teljesen elhagyni és megnézni, hogy reagál rá a szervezet. Ha a puffadás enyhül valószínűleg a tejcukor megemésztése okozza a problémát és ajánlott kiiktatni az tejtermékeket az étrendből. Szintén bélgázosságot okozhat a szorbitol, amely egy mesterséges édesítőszer. Ezekre érdemes odafigyelni, ha túlzott bélgáz képződést tapasztal.
A szellentés természetes folyamat, ennek ellenére kellemetlen pillanatokat okozhat a velejáró zaj és szag. A belek nyugtatására alkalmazhatók különböző gyógynövények, amelyeket szélhajtóknak hívunk. Az elnevezés ellenére csökkentik a bélgázt és nyugtatják az emésztőrendszert.
Sok szélhajtó gyógynövényt ismerünk, ezek közül is legnépszerűbbek a szegfűbors, szegfűszeg, mezei menta, konyhai kömény, kapor, édeskömény indiáncsalán, borsmenta, zsálya, kakukkfű. Hatékonyságuk a bennük lévő gázképző kémiai anyagokban rejlik, mint a kámfor, karvon, eugenol, mentol, timol.
További szélhajtó gyógynövények az ánizs, bazsalikom, bergamott, kamilla, fahéj, koriander, fokhagyma, vöröshagyma, gyömbér, izsóp, boróka, levendula, citromfű, majoránna, szerecsendió, szurokfű, rozmaring, csombor (borsfű), tárkony. Ezek gyógy- és fűszernövények nemcsak az ételt teszik ízletessé, de segítenek elkerülni az étkezés utáni kellemetlen következményeket is. Javasolt, hogy ízesítsék az ételeket, főleg a babból készült ételeket az imént felsorolt fűszerek valamelyikével. A bélgázképződés enyhíthető teával is, amely kamillát, köményt, kaprot, édesköményt, citromfüvet és borsmentát tartalmaz.
A gyógynövényeken túl vannak olyan házi praktikák, amelyekkel szintén lehet orvosolni a bélgázképződést. Az egyik ilyen népi módszer, hogy a száraz babot éjszakára vízbe áztatjuk, majd másnap friss vízbe főzzük meg. Ezzel kiküszöbölhető, hogy a babból készült étel puffadást okozzon. Egy másik hasznos tanács – nemcsak babfogyasztásnál, – hogy lassan jól megrágva együnk, ezzel megkönnyítjük az emésztést a belek számára.
Európai viszonylatban egyre elterjedtebb egy amerikai termék, amely a beanót nevet viseli. Ez olyan enzimeket tartalmaz, amelyek lebontják a növényi szénhidrátokat, vagyis a raffinózt és a sztachiózt.
