A fejfájás fajtái

A fejfájás fajtái

 

A leggyakoribb panasz a fejfájás, mely nagyon kellemetlen tud lenni. Előforul, hogy nyugalmi állapotba kényszeríti a szenvedőt, viszont a legtöbb esetben nem jelez komoly betegséget. Különböző fajtái ismeretesek.

A fejfájás forrása szinte soha nem az agyvelő. Kiindulhat az agyburokból (az agyat védő hártyából), a koponyát körülvevő izmokból, illetőleg azok véredényeiből. A fájdalom oka ebben az esetben a vérerekben és az izmokban fellépő nyomás.
A fejfájás néha az egész fejre kiterjed, máskor csak bizonyos részre. A görcsös roham átterjedhet a koponya egyik területéről a másikra, erőssége is változat, a tompától a sajgásig. A fejfájás okát még ma sem mindig tudják kideríteni.



A fejfájást kísérő tünetek


Létezik fejfájás, amelyet más tünetek kísérnek, mint például a láz, egyes fertőző betegségek. Jelentkezhet koponyasérülés következtében, ez esetben álmossággal, émelygéssel, hányással jár. Ha sérülést követ fejfájás, vagy rendszeresen hányással, hányingerrel jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Az orrmelléküregek gyulladásának jele is lehet a fejfájás, amelynek kísérő tünete többnyire orrfolyás, majd orrdugulás.
A fejfájást gyógyszer - pl. fogamzásgátló tabletta – is okozhatja. Erről az orvost tájékoztatni kell.


A fejfájás lehet a szervezet reakciója valamilyen kellemetlenségre (túlhajszoltság, stressz, éhség, alkoholfogyasztás, zajos, levegőtlen helyiség, izgalom, kialvatlanság, időjárási front). Az ilyen fejfájások olykor napokig, hetekig tarthatnak, mégsem „komolyak”.

A halmozott rohamokban jelentkező fejfájás főleg a férfiakra jellemző. A fájdalommal azonos oldalon a következő tünetek kísérik: szem alatti duzzanat, orrfolyás, szemkönnyezés.

A magas vérnyomás ritkán okoz fejfájást, kivéve, ha szervi eredetű, nagyfokú vérnyomás-ingadozással társul. Ennek jele a fejtetőn vagy a tarkótájon jelentkező lüktető, görcsös fájdalom.

Fejfájást okozhatnak egyes szembetegségek is. Például szivárványhártya-gyulladást, jelezhet a homloktájon vagy a szemben érezhető enyhébb vagy erőteljesebb fájdalom.

A kezelést igénylő fejfájásnak oka lehet a fogak, a fogíny betegsége, az orrmelléküregek, a fül, a nyaki ízületek gyulladása, valamint minden koponyasérülés. A legritkább esetben agydaganat, ütőérgyulladás, az agyvelőben és a koponyát körülvevő részekben.


Szokványos fejfájások


A fejfájások közül a halmozott, rohamokban jelentkező (cluster), és a nyomás érzését keltő (tenziós) a leggyakoribb.

  • Sokan a legrosszabbnak a halmozott fejfájást tartják. Ez hasogató fájdalommal jár, a fej egyik oldalán, a szem, a halánték környékén. Néha több hétig, akár hónapokig is eltarthat.
  • Az epizodikus fejfájás a fej hátsó részén okoz lüktető fájdalmat. Havonta többször jelentkezhet, úgy kezelendő, mint a migrén.
  • A melléküregekkel kapcsolatos fejfájás akkor kezdődik, amikor felébredünk, és egész nap tart, este pedig erősödik. A homlokban, a halántékban, az arccsontok körül okoz fájdalmat.
  • A tenziós fejfájás az, amelyik szinte naponta jelentkezhet. Olyan érzést kelt, minta a fejünk satuba lenne fogva vagy szűk vaspánt szorítaná össze.



A fejfájások fajtái

Okok

Tünetek

Szükséges vizsgálatok

Enyhe fejfájás

Fáradtságérzet

Nem szükséges

Migrén

Az egyik szem látászavara, hányinger, hányás

Nem szükséges

Homloküreg-gyulladás

Megfázás, reggeli torokfájás, éjszakánként száraz köhögés

Esetleg homloküreg-röntgen

Középfülgyulladás

Hirtelen siketség az egyik fülben, láz, fáradtságérzés

A fül vizsgálata

Fogfájás

Az állkapocs fájdalma, korábbi erre utaló panaszok

Fogászati kezelés

Arteriás eredetű magas vérnyomás

Légszomj, szapora érverés, súlygyarapodás, időnként vizenyő (ödéma)

Vérnyomásmérés

Izomgörcs

A nyakizmok görcse néha a nyakcsigolyák ízületi bántalmai előtt jelentkezik. A fájdalom gyakran a nyak hátsó részén vagy a fejtetőn lép föl éjszakánként.

Klinikai vizsgálatok (bár az izmok és a nem a nyakcsigolyák fájnak).

Agyhártyagyulladás

Láz, nyakmerevség, fáradtságérzet, fertőzéses megbetegedés (mumpsz)

Gerinccsapolás (Gerincfolyadék vizsgálata)

Halántéktáji verőérgyulladás
(Horton-kór)

Erős fejfájás, hőemelkedés, rágásra jelentkező fájdalom, esetleg vakság. A verőerek falának gyulladásos elváltozása okozza, kivált a halántékon, a fejen és a nyakon.

Mintavétel (biopszia) az érintett verőerekből. A kezelés kortizon származékokkal vagy a beteg verőér sebészeti kimetszésével történhet.

Arcidegzsába

A beteg arcát a koponyából kiinduló elviselhetetlen, s gyakran hirtelen fellépő fájdalom hasogatja. A fájdalmas terület az arcidegek lefutásával esik egybe. Kialakulhat a homlok, a halánték vagy az ajkak környékén is. A betegség előrehaladtával a rohamok mind hevesebbé válnak. Kiválthatja a hideg, az evés vagy a beszéd is.

A fájdalmat enyhíti az aszpirin, gyulladáscsökkentők, idegnyugtatók agy más az orvos által felírt gyógyszer, de csillapíthatja hideg borogatás is.

Agydaganat

Fejfájás, hányás, látászavarok, bénulásos jelek, érzés- és egyensúlyzavarok. A hányás gyakran váratlanul, az étkezésektől függetlenül jelentkezik.

Az egyedül ismert gyógymód a nagy adagban alkalmazott antibiotikus kezelés és sebészeti beavatkozás.

Orrmelléküregek gyulladása

Gennyes váladék, nyomásérzés, fájdalom, az orr eldugul, a szaglás gyengül.

A kiváltó októl függően lehet antibiotikumos kezelés, vagy inahálás, allergia elleni gyógyszerek, váladék oldás.