Kilencféle alapfogást különböztetünk meg, amiket érdemes megismerni, mielőtt hozzákezdünk a masszírozáshoz.
1. Kitartott érintés
A pozitív energiát közvetítő kéztartásokat használhatjuk üdvözlésre a kapcsolatteremtés eszközeként a masszázs kezdetekor. A masszázs közben lehet összekötő elem, a végén pedig a búcsúzás egyik módja. A kitartott érintés célja az empátia és a segítő szándék kifejezése. Alkalmazásánál fontos, hogy a mozdulat maga határozott legyen, mivel a bizonytalanságot megérzik.
2. Simítás
A legsokoldalúbb masszázstechnika. Nem csak előkészíti a beteget a kezelésre, hanem összekötő mozdulatként is szolgál az egyes fogások között. Két típusát különböztetjük meg.
-Könnyű simítás
Tenyérrel vagy csak az újbegyekkel végzett finom simítás, mely a bőrfelszín alatt található idegvégződésekre hat. Nyugtató hatása miatt a masszázs legelején szokták alkalmazni. Miközben a masszőr finom, simító mozdulatokkal eloszlatja a kezelt személy félelmét, információkat nyer a beteg bőrének állapotáról, az esetleges rendellenességekről, fájdalmas pontokról.
-Mélysimítás
Alkalmazásakor az izomszöveteket a masszőr a csonthoz nyomja. Kizárólag a finom simításokkal már ellazított testrészen szabad használni. Különösen hatékony technika a nagy izomcsoportok kezelésénél. A mély simítások lazítják és nyújtják az izomszöveteket, általában az izomrostok irányát kell követnünk. A háton mély, lefelé vagy fölfelé irányuló simításokkal dolgozzon, elkerülve a gerincet; a végtagokon pedig a vér keringési irányát követve, a felsőtest felé simítson.
3. Dörzsölés
A legrégebbi és leggyakrabban alkalmazott masszázsfogás. Nemcsak a bőr felső rétegének ingerlése a célja, hanem hatást gyakorol a mélyebben fekvő idegvégződésekre is. Két fajtáját ismerjük, a felületes és a mély dörzsölést.
A felületes dörzsölés célja a bőr elhalt szarurétegének eltávolítása, valamint a vérbőség fokozása. A mély dörzsölések a bőr alatti kötőszövetekre, izmokra hatnak. A fogások fellazítják a kötőszövetben kialakult összenövéseket, a letapadt inakat, megszüntetik a myalgiás csomókat.
4. Gyúrás
A megfelelően végzett gyúrás rendkívül frissítő. Mechanikus és értágító fogás, melynek elsajátítása nagy ügyességet kíván. A helytelen technikával kezelt személynek fájdalmat okozhatunk, ami elvileg tilos. Elszíneződés sem keletkezhet a kezelt felületen!
Egy testrész ellazítását szolgáló gyúrás az izomszövet összenyomását, kiemelését és görgetését foglalja magában. Segítségével az izomrostok eltávolodnak egymástól, miáltal rugalmasabbá válnak. Oldja az egyes izmokat körülvevő kötőszövet merevségét.
A gyúrás sikere az egyenletes ritmuson alapul. A mozdulat mélysége és gyorsasága itt is változtatható. A gyors gyúrás rendkívül élénkítő, míg a lassú inkább altató hatású. A partner izomzata van, amikor annyira feszes, hogy a bőrt nehéz elemelni. Ilyenkor csak gyúrja át tenyérrel az adott területet. A ritmikus átmozgatás ellazítja annyira az adott testrészt, hogy a később mélyebbre is tudjon hatolni.
5. Rezegtetés, vibráció
Ezek a technikák az ellazító hatású rezgések révén segítenek a feszültségoldásban a masszázs elején és végén. A ritmusos rezgőmozgások váltakozó nyomást hoznak létre a bőr felületén. A műveletet ujjbegygyel, kisujjszéllel, ököllel, kézháttal vagy készülékkel végzik.
Magukba foglalják a végtagok kirázását, a bőrfelszínen végigpásztázó rezegtetéseket és a ringató mozdulatokat. A rázás és a ringatás könnyen elsajátítható játékos technika, a felszíni vibrálásokat azonban nehéz megtanulni, kitartást igényel.
Ízületi merevségnél, izomzsugorodásnál rendkívül jó hatású, de alkalmazható az előkészítő, fáradtságot szüntető, valamint a sportmasszázsnál is.
6. Ütögetések
A könnyed, lendületes ütögetések serkentik a vérkeringést, élénkítő és energetizáló hatásúak, fokozzák a bőr rugamasságát. Leginkább abban különbözik az előbb leírt fogásoktól, hogy ennél a módszernél a masszőr keze csak egy-egy pillanatra érinti a páciens testét. Az ütögetés történhet ujjbegyekkel, tenyérrel, félig zárt ököllel. Attól függően hat, hogy mely ütögetést és mennyi ideig alkalmazzák a kezelt felületen. Rövid ideig tartó ütögetésnél a bőrerek összehúzódnak, tónusuk fokozódik, a kapillárisok összeszűkülnek, és enyhén emelkedik a vérnyomás. Ha az ütögetés hosszú ideig tart, a bőr és a bőr alatti kötőszövet kapillárisai kitágulnak, így az érfalak tónusa csökken, a bőr kipirul, meleg lesz.
A mozdulatot lehetőleg könnyedek és rugalmasak legyenek, így nem idézhetnek elő fájdalmat. Járjon körbe egy adott testrészt, ne időzzön hosszan egy területen. Főleg húsosabb testfelületek masszírozására alkalmas. Csontos, vérző, zúzódásos testrészen soha ne használja, és kerülje a vese és a hátgerinc tájékát is.
7. Nyomás
A statikus és körkörös nyomások skálája a hüvelyk-vagy kézujjakkal végzett mély, egy pontra irányuló mozdulatoktól a kéztetővel kivitelezhető, nagyobb területet érintő nyomásokig terjed: minél kisebb felületről van szó, annál mélyebbre hatolnak.
A könnyű nyomások megnyugtatják és felfedik a feszült izomterületeket, a mélyebbek összepréselik a merev szalagokat és megszüntetik a letapadásokat. A mély nyomáshoz használja testsúlyát.
Ezt a technikát csak már korábban átmasszírozott területeken alkalmazza!
8. Csipkedés
Felváltva hol az egyik, hol a másik kéz hüvelyk-, mutató-, vagy középső ujjunk hegyével lendületes ritmusban csípjük fel a bőrt. A csípés legyen erőteljes és határozott. Folyamatos nyomást fejtsünk ki, ilymódon stimuláljuk a bőrben lévő idegvégződéseket. A kezelésnek ez a formája energetizáló, de meglepő módon lazítólag is hathat. A csípés kellemetlen és kicsit fájdalmas is lehet, de a kellemetlen érzés hamar elmúlik. Ügyeljünk azonban arra, hogy a csipkedéssel ne lépjük túl társunk fájdalomküszöbét, és ne sértsük fel a bőrét!
