Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Abházok – a kaukázusi matuzsálemek

 

 Abházia hosszú életkorúak tekintetében a világ fővárosa az 1970-es népszámlálás óta.

A mai Grúzia területén van egy autonóm köztársaság, mely az ott élő egészséges százévesek szokatlanul magas létszámáról ismert – a neve Abházia. A Fekete-tenger keleti partjától a Kaukázus gerincéig terjed, területe mintegy 7700 négyzetkilométer. Az 1970-es népszámlálás Abháziát, mely akkoriban Grúziával együtt a Szovjetunióhoz tartozott, a hosszú életkorúak tekintetében a világ „fővárosává” tette.

Mit esznek?


A Danon joghurt hirdetések azt hitetik el velünk, hogy a joghurtfogyasztás az, ami az abházok és más kaukázusiak hosszú életéért felelős. Ugyanakkor az a tény, hogy az abházok nem esznek joghurtot! Egy kecske-, tehén- vagy birkatejből erjesztéssel készült matzoni nevű főzetből isznak naponta egy-két pohárral.


Az abházok salátát esznek reggelire, melyhez a kertből szedik a friss hozzávalókat. Tavasszal olyan csípős zöldségekből készül, mint a vízitorma, zöldhagyma, vagy a retekfélék. Nyáron és ősszel a paradicsom és az uborka a legnépszerűbb, míg a téli saláták ecetes uborkából és paradicsomból, káposztából és hagymából állnak. Előfordul, hogy kaprot és koriandert adnak hozzá, de dresszinget soha nem használnak. Sok vadon termő növény is az abházok salátájában végzi. A reggelihez isznak a már említett matzoniból, és mindhárom étkezés alkalmával esznek az imádott abistából, abból a zabkásaféléből, amelyet mindig frissen főznek, és forrón tálalnak.


Ha az étkezések között megéheznek, ab abházok rendszerint a saját kertjükben termő, évszaknak megfelelő gyümölcsöket fogyasztják. Az éghajlatnak köszönhetően az év hét-nyolc hónapjában szedhető friss termés. Ez idő alatt az abházok igen nagy mennyiséget esznek meg belőlük közvetlenül a fáról vagy bokorról. Tavasszal a cseresznyefélék és az alma teremnek. A nyár folyamán körtét, szilvát, barackot, fügét és rengetegféle bogyót lehet szedni. Az ősz a szőlőé és a datolyaszilváé, de ugyanúgy az almáé és a körtéé is, melyek vadon nőnek igen nagy mennyiségben. A vadkörtéből sűrű szirup készül, édesítőszer nélkül. Amit nem fogyasztanak el, azt elraktározzák,

vagy kiszárítják télre. Így aztán sok olyan gyümölcs van, ami egész évben fogyasztható.


Ritka kivételektől eltekintve a zöldségeket nyersen eszik, nem fogyasztanak semmilyen sült ételt, és az ételek frissessége az, amit fontosnak tartanak.


A dió és mogyorófélék komoly szerephez jutnak az abház konyhában, mert ezek a legfőbb zsiradékforrások az étrendjükben. Mandulát, pekándiót, mogyorót termesztenek, a szelídgesztenye és számos más fajta mogyorócserje pedig vadon is megterem. Gyakorlatilag valamilyen formában minden étel tartalmaz mogyoróféléket. Az abházok nagyon kevés húst esznek, a zsírt ekkor sem használják fel, mert nem szeretik a zsíros ételeket. Cukrot és vajat sem fogyasztanak, és csak nagyon kevés sót.


Mindez megmagyarázza, hogy miért 2,5 mmol/l a 100 év fölötti abházok koleszterinszintjének átlagos értéke. (A nyugati ember koleszterin szintje általában jóval az 5,2-es normálérték fölött van, és igen sok a kórosnak tekinthető, 7,1 feletti eredményt produkáló beteg.)



Az abházok étrendjének legszembetűnőbb vonása, hogy igen keveset esznek, tehát sosem eszik túl magukat, mert veszélyesnek és nem megfelelő társas viselkedésnek tartják. A legtöbb abház kevesebb, mint 2000 kalóriát fogyaszt naponta, míg az Egyesült Államokban sokan ennek a kétszeresét. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az abházok általában igen erős, karcsú emberek, súlyfelesleg nélkül. Lassan esznek, az étkezés minden percét kiélvezve alaposan megrágják az ételt, és szeretik egymás társaságát.


Az étkezés mellett fontos megemlíteni, hogy az egészségben megöregedés abház receptjének másik összetevője a rengeteg testmozgás, ami a napi tevékenységükbe beépül. Komoly fizikai edzettségüket megköveteli és előidézi az a meredek terep, amelyen élnek és dolgoznak. Egyszerűen csak végigélni egy napjukat igen komoly fizikai megterhelés. Még az öregeknek sem okoz semmilyen problémát, pár kilométert le- és felgyalogolni a meredek hegyoldalakon, hogy eljussanak az egyik településtől a másikig, vagy a faluból a környező földekre, és vissza. A nyugdíjas évek fogalma ismeretlen az abházoknál. Az idősek többsége rendszeresen dolgozik a kertekben, a gyümölcsösökben, metszi a fákat, hordja az elhalt ágakat, ültet. Vannak, akik fát vágnak, és vizet húznak.


Ajánlott irodalom: John Robbins - Százévesen egészségben

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Abházok

Keresés