Mi az antibiotikum rezisztencia, hogyan alakul ki?
A baktériumok nagyon alkalmazkodó képes élőlények, genetikai változóképességük igen nagy. A sok évtizedes antibiotikum használat során, átalakultak, szert tettek olyan génekre, amely biztosítja számukra az antibiotikumokkal szembeni védettséget. Ha egy betegség megelőzésére vagy kezelésére bizonyos antibiotikumot használunk, első alkalommal sikeres általában a kezelés, de a szervezetben a folyton alkalmazkodó betegségokozó baktériumok közül néhány ellenállóvá válik az adott gyógyszerrel szemben és túlél, tovább szaporodik, átörökítve ellenálló képességét. Amikor újból előtör a fertőzés, akkor már nem hat a gyógyszer rájuk. Éppen ezért kell nagyon óvatosan alkalmazni őket.
NAGYON FONTOS!
Hideg téli napokban tömegesen szedi áldozatait az influenza, a nátha. Fájó torok, hasogató fejfájás, láz, orrdugulás. Mindezt vírusok okozzák. Ellenük nem hatnak az antibiotikumok, viszont ha ilyenkor is szedjük őket, legyengítik szervezetünket, sőt még szépen ki is alakul velük szemben a baktériumrezisztencia, így később már hiába használnánk ezeket a szereket valamely bakteriális fertőzés ellen, már nem hatnak!
AZ ANTIBIOTIKUMOK CSAK A BAKTÉRIUMOKAT ÖLIK MEG, VÍRUSOKKAL SZEMBEN ÁRTALMATLANOK!
Az antibiotikumokat szigorú adagolás és orvosi ellenőrzés mellett szabad szedni, kizárólagosan bakteriális eredetű megbetegedések esetén.
Bélflóra és Probiotikumok
A „csodálatos antibiotikumok” megjelenése számos emberi életet mentett meg, de sajnos megteremtette a súlyos mellékhatások lehetőségét is. A mellékhatások jelentős része a gyomor-bélrendszer területén, főleg a vastagbélben jelentkeznek. Amikor az orvos egyes fertőzések esetén gondolkodik, hogy kell-e antibiotikumot kezdeni, lehet-e várni, akkor ezt a páciens védelmében teszi. Tudni kell azt, hogy az antibiotikumok nem lázcsillapítók, nem fájdalomcsillapítók, tehát nem ezek helyett alkalmazzuk.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor az antibiotikum használata elkerülhetetlen, sőt néha hosszan, vagy egymást váltva, vagy kombinálva kell alkalmaznunk ezeket a gyógyszereket.
A fertőzés gyógyításán túl mi történik ilyenkor a bélrendszerünkben, és mit tehetünk ellene?
A válaszhoz először meg kell ismernünk a vastagbél-flóra, és a probiotikum, prebiotikum, szimbiotikum fogalmát.
A vastagbél-flóra
A vastagbélben , mai tudásunk szerint, 400-500 mikróbafaj ( baktériumok, gombák) él. Egy gramm béltartalomban kb. 1 billió baktérium fordul elő. Más számítások szerint a felnőttek testtömegéből 1-1,5kg-ot tesznek ki az emésztőrendszer mikróbái(baktériumok, gombák). A fertőzés elleni védelem, az immunrendszer serkentése szempontjából a Lactobacillus , a Streptococcus és a Bifidobacterium a legfontosabbak, úgynevezett „hasznos baktériumok”. Az anyatejjel táplált csecsemőknél a hasznos baktériumok, főleg bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét ( 95-98%), addig a felnőtt lakosságnál ez az arány nem éri el a 10%-t sem. A vastagbél működése és az emberi egészség között igen szoros a kapcsolat. A káros bomlástermékeket termelő rothasztó baktériumok túlsúlya vastagbélrákhoz, májkárosodáshoz, irritábilis bél szindrómához ( IBS), candidiasishoz, gyakoribb bélfertőzésekhez, emelkedett vérkoleszterint szinthez vezethet, míg az un. „hasznos bélbaktériumok” ezt ellensúlyozni képesek.
Amikor antibiotikus kezelésre kényszerülünk, akkor ezt a kényes egyensúlyt borítjuk fel, a hasznos bélbaktériumok kiirtása után más, káros baktériumok szaporodnak el a vastagbélben, és így újabb betegségek, problémák, tünetek jelentkezhetnek. Az említett bakteriális egyensúlyt szintén rontja az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, a stresszes életmód, az utazási izgalmak.
Mik azok a probiotikumok?
Probiotikumnak nevezik mindazokat a humánbarát bélbaktériumokat, amelyek többféle pozitív hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára.
Mik azok a prebiotikumok?
Prebiotikumnak hívják azokat a természetes tápanyagokat, melyek jellemzően a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, így elősegítik azok elszaporodását, túlsúlyba kerülését.
Mik azok a szimbiotikumok?
A szimbiotikumok a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis a két előnyös tényező hatása összegződik.
A fenti ismeretek már a napi gyakorlatban is szerepet kapnak, hiszen nagyüzemi gyártással készíthetők, kiválóan alkalmazhatók az antibiotikum okozta bél-mellékhatások kivédésére, vagy a gyógyulási folyamat felgyorsítására. Ha tartós, vagy kombinált, vagy váltott antibiotikus terápiára kényszerülünk, akkor gondoljunk a lehetséges mellékhatások kivédésére is!
Mit tehetünk, ha normális bélflóra-működése felborult?
- Együnk többször kevesebbet.
- Jól rágjunk meg minden falatot.
- Takarítsuk ki a szervezetünket böjttel vagy diétával, hogy a kórokozók eltávozzanak.
- Serkentsük emésztésünket gyógyteákkal, gyógyvizekkel és rostban gazdag táplálékkal.
- Pótoljuk a hiányzó vitaminokat és ásványi anyagokat.
- Szedjünk bélflórát regeneráló készítményeket (például Probiotikomot).
- Érdemes kivizsgáltatni, milyen anyagokra vált túlérzékennyé szervezetünk.
- Meg kell szüntetni az esetleges gyulladásokat.
- Ne fogyasszunk édességet, illetve semmilyen ételt, ami cukortartalmú!
- Tartsunk fokhagyma kúrát, mert ez jótékonyan segíti a bélflóra működését, elpusztítja a candida gombákat.
(Forrás: mcd.hu)