A testi, szellemi és lelki jóllét összetett rendszere, élénkíti mindegyik szervrendszert. A monda szerint a jógát Síva isten alkotta, aki az általa kipróbált nyolcmillió testtartás közül 150-200-at talált alkalmasnak az emberek számára.
A jóga eredeti hazája India, jelenlegi formáját indiai bölcsek és jógi fejlesztették évszázadokon keresztül. Ennek az ősi hindu bölcseleti rendszernek a keletkezését igazoló leletek közül a legrégebbi egy, az Indus völgyében talált 5000-6000 éves pecsétnyomó, amelyen egy jógi látható, szabályos lótuszülésben. Az évezeredek folyamán sokféle jógarendszer és iskola alakult ki, ezek három nagy csoportba sorolhatók:1. hatha jóga: az egészség jógája
2. lája jóga: az öntudat, és az akaraterő jógája
3. rádzsa jóga: a legmagasabb szintű jóga.
Az egészségmegőrzést szolgáló rendszer kifejlesztéséhez nem hagyatkoztak semmi másra, csak arra, ami minden ember számára rendelkezésre áll: és ez saját testének elméjének szellemének irányító rendszerező ereje.
A jóga képes hozzásegíteni egy kiegyensúlyozottabb, egészségesebb élethez. Egyszerű testgyakorlatok által hangolja át szerveink működését, lazítással oldja feszültségeinket, légzésszabályozással, figyelemösszpontosítással szabályozza felsőbb idegtevékenységünket.
A jóga légzési és testtartási gyakorlatainak elsajátítása által megtanulhatjuk fegyelmezni, irányítani, uralni gondolatainkat, érzelmeinket, figyelmünket és belső szerveink működését.
Végső célja azonban, amihez egy egész élet is szükséges lehet, nem csak az egészségmegőrzés, hanem a tökéletesebb önmegvalósítás.
A jóga tulajdonképpen mozgásterápiának tekinthető, mely testhelyzeteket (ászana), légzésszabályozási gyakorlatokat (pránájáma) és meditációt (dhjána) alkalmaz a szellem, a test és a lélek egységének a megteremtéséhez.
A figyelemösszpontosítás - a légzésszabályozással együtt - az idegrendszer irányító működését kívánja javítani.
A teljes jógalégzésről és annak módjáról a következő cikkben olvashat részletesen: A helyes légzés.
A jógával kapcsolatosan fontos elvek:
- A gyakorlások megkezdése előtt a sérülések, húzódások megelőzése érdekében mindig melegítsünk be.
- A gyakorlatok végrehajtásához válasszunk ingerszegény környezetet.
- Ügyeljünk arra, hogy a gyakorlatokat friss levegőn végezzük!
- Lehetőleg naponta kétszer, de hetente nem több mint hat napon, tisztálkodás után, étkezés előtt jógázzunk! A reggeli légzőgyakorlatok különösen fontosak.
- Életmód változtatásunkat terjesszük ki az étkezésekre is, a mértékletesség elvét mindig tartsuk szem előtt.
Az ászanák
Az ászana szanszkrit szó eredeti jelentése kényelmes, egyenes ülés, mely a jóga fejlődésével magában foglal minden testtartást és gyakorlatot.
Az ászanáknak négy szakaszát különböztetjük meg:
1. Kiindulási helyzet felvétele.
2. A gyakorlatra jellemző testtartás felvétele.
3. A gyakorlatra jellemző póz megtartása.
4. Visszatérés a kiindulási helyzetbe.
Az, hogy ki meddig képes a felvett testtartásban – a 3. fázisban – maradni, az egyrészt hajlékonyságától, testi erejétől és légzésétől függ.
Az ászanák gyakorlása során tegyünk meg mindent, amit mozgékonyságunk megenged, de ne erőltessünk semmit. A jóga erőszakmentes út! Ne felejtsük el a helyes légzés betartását a gyakorlatok végzésekor!
Kezdőként próbálkozhatunk az Ekeállással.
Először álljunk félig vagy teljesen tarkóállásba. Feküdjünk a hátunkra kinyújtott és összezárt lábbal, kezünkkel a törzsünk mellett tenyérrel lefelé. Kilégzés közben emeljük lábunkat a levegőbe, emeljük fel a csípőnket a talajról, és támasszuk meg a kezünkkel.
Tartsuk meg ezt a testhelyzetet kb.1 percig, majd lassan eresszük le a lábunkat a fejünk mögé, lábunkat közben tartsuk összezárva, a lábfejet lefeszítve. Kezünket vegyük el a csípőnk alól, nyújtsuk ki egyenesen, hogy a lábunkkal ellenkező irányba mutasson. Tartsuk lazán a nyakat, állunkat ne nyomjuk a mellkasunkhoz, majd lassan térjünk vissza a kiinduló helyzetbe.
Figyelmeztetés: Nem alkalmazható: merev gerincoszlop, akut isiász, friss műtéti sebek és sérvek, a szem belső nyomásának fokozódása, valamint recehártya-leválás esetén.
