A reflexológia tanításaira épülő alternatív gyógymód, mely az egész testre kihatással van.
1. A kéz anatómiája
Az emberi kéz feladata a manipuláció, amelyet sokféle mozgékony csont biztosít. Részei a kéztőcsontok, kézközépcsontok és az ujjpereccsontok.
A kéztő nyolc csontból áll, amelyek felső és alsó sorban helyezkednek el. Együttesen a kézhát felé domborulatot, a tenyér felé homorulatot képeznek. Ezen az oldalon vannak az ujjak hajlítóizmai, míg kézháton a feszítő ínszalagok futnak. Ezeket erős ínszalag szorítja a csontokhoz.
A kézközépcsontok száma öt. Csövescsontok, amelyek között izmok és inak feszülnek, együttesen alkotva a kézháti boltozatot.
Az ujjak száma szintén öt, az ujjak végén köröm található.
A kéztőcsontok felső sora az orsócsonthoz, az alsó sora a singcsonthoz kapcsolódik. A csukló izület fő mozgása a forgás. A kéztőcsontokat feszes izületek tartják össze, így közöttük nincsen mozgás, kivéve a hüvelykujjat, melynek nyeregizülete van és így rendkívül mozgékony. Az ujjperecek között hajlítás és feszítést biztosítanak az izületek.
2. A kéz
A kéz is felosztható 10 hosszanti irányú és 3 kereszt irányú övezetre, ugyanúgy, mint a láb.
Mindkét kézen 5-5 hosszanti övezet van, amelyek mindegyike áthalad a fejtől a kezekig, a törzsön át a lábakig minden szerven. Beosztása az ujjaknak felel meg, a hüvelykujjtól kifele a kisujjig.
Vízszintes irányú: Két vízszintes vonallal van a kéz és a láb is 3 részre osztva.
Az első zóna fölött a fejen lévő szervek és a fej tartozik ide, ez a vállöv felett van. A piramis pálya kereszteződése itt is érvényes.
A második zóna: az öv derék vonal. Ezen a területen van a mellkas és a gyomor, a kézen ez a kézközépcsontok területei. Tüdő, szív, gyomor zónák.
Harmadik Zóna: az öv derékvonaltól lefele, itt helyezkednek el a hasi – medencei szervek a kéztőcsontok területén.
3. Kézmasszázs
A kéz masszírozását hüvelykujjal végezzük, úgy, hogy az ujjhegy érintse a zónákat. A nyomás olyan erős legyen, hogy az izmokat és a zónákat érezzük, de elviselhetetlen fájdalmat ne okozzunk.
Addig masszírozzuk, amíg a kéz fájdalma enyhül. A szükséges idő általában 5-10 perc betegségtől függően.
Akut panaszoknál 5-6 kezelés, míg a krónikus betegségeknél hosszabb, 2-3 hónapos kezelés is lehet. 1-1 kezelés általában 30-40 percet vesz igénybe. Ezt lehet naponta 2-3 alkalommal is végezni. Természetesen ezek a betegségtől függőek.
4. A kéz reflexzónák elhelyezkedésének alapelvei
Az övezeti felosztás megkönnyíti a szervek beazonosítását a lábon. Függőleges övezetek a fejtől lefelé átvonulnak a testen és a
lábon. Számuk egyformán 5-5 a test két oldalán, a lábon és a kézen. A függőleges felosztás megfelel a kéz ujjaknak, segít a tájékozódásban, mert testen található szerv ugyanabban a hosszanti zónában van a lábon is.
A vízszintes övezetek száma három, azaz két vonallal osztjuk fel a testet és a kezet. Az első vonal a vállöv felső területén húzódik, a második az öv derék vonalán.
- övezet: a kézen a jobb és bal kéz alapizületei és az ujjak: ide tartozik a fej, a fejen levő szervek. Itt hasonlóan a piramis pályához kereszteződés tapasztalható.
- II. övezet: a vállöv alatt és a derék öv feletti rész szervei, ez a kézen a kézközépcsontoknak felel meg: mellüreg, gyomortáj, tüdő, szív, máj, stb.
- III. övezet: a gyomor öv alatti rész, ami a kézen a kéztőcsontok területe: hasi medence szervei, nemi szervek.
A jobb testfélen levő szervek zónái a jobb kézen, a bal testfélen levő szervek zónái a bal kézen találhatók. A középen elhelyezkedő szervek zónái a kéz belső oldalán, illetve mindkét kézen helyzetüknek megfelelően megtalálhatók. Például a felszálló vastagbél a bal kézenn, a haránt vastagbél mindkét kézen, a leszálló vastagbél a jobb kézen található meg.- A páros szervek mindkét kézen megtalálhatók: vese, szem, petefészek. Vannak mélyebben fekvő és a felszínhez közelebbi zónák, így alakulnak ki a zóna átfedések. A fejen levő szervek zónái kereszteződnek a kézen is.
5. Elváltozások a kézen
A kéz elváltozásai nem olyan hangsúlyozottak, mint a lábnál. Ennek ellenére fontosságuk nagy, mert akadályozzák a kéz mozgását, manipulációját, valamint a masszírozásnál is oda kell figyelni rájuk.- A legfontosabb elváltozások:
1. Bőrkeményedés oka: az erős és egyoldalú fizikai munka. Kezeléséhez a kézfelületet jól kiáztatjuk, habkővel megdörzsöljük, bekrémezzük és cérna zoknit húzunk rá.
2. Tyúkszem oka: vitamin és ásványianyag hiányos táplálkozás, szaru felhalmozódásból a szarucsap nyomja a csonthártya idegvégződését. Fokhagyma kezelés, tapasz.- 3. Körömgomba oka: rossz anyagcsere, méreganyag felhalmozódás a szervezetben, rosszul szellőző, műszálas védőfelszerelés, fertőzés, energia hiány a meridiánban. Tölgyfakéreg és üröm főzettel naponta háromszor bedörzsöljük a lábat. Propoliszos kenőcs, svéd csepp.
- 4. Ujjperec, vagy ujj hiány oka: munkahelyi baleset, főleg falun jellemző, hogy a fűrészgép több férfinak is levitte néhány ujjperecét.
6. A masszázsfogások elméleti tudnivalói – alapfogások
Simító masszázs: a leggyakoribb fogás. A bemelegítés, a kezelés és a levezetés során is használatos, de alkalmazzuk a relaxáló kezelés közben is. A nagy simítások a test felé irányulnak. Hatásuk lazító, levezető, harmonizáló. Az érzékenyebb zónák masszírozása után is mintegy levezetésként alkalmazzuk.
Váltott fogás: a két hüvelykujjal felváltva masszírozunk, mint például a vese zónánál.
Szembe fogás: hüvelyk-, vagy mutatóujj begyével végezzük. A többi ujj a lábat alátámasztja, míg szemből apró kis mozgásokkal masszírozunk. Általában kis területű zónáknál alkalmazzuk, mint például epehólyag.
Körkörös-masszázs: az ujjbegy körkörös mozgást végez a kezelendő területen, például méh, prosztata.
Kihúzó masszázs: a hüvelykujj oldalával egy folyamatos mozdulattal húzunk végig a zónán, például húgyvezeték, nyelőcső, csuklyásizom.
Vízszintes oda-vissza irányú masszázs: hüvelyk-, vagy mutatóujjal masszírozzuk, például a torok, szem, fül.
Oldalfogás: hüvelykujjunk a talpra merőleges, széles, nagy felületű zónáknál alkalmazzuk, mint például tüdő, vékonybél. A mozgás a nagy felület miatt lehet egymás melletti, mint a gyomornál is. de így masszírozzuk a szívet, a májat.
7. A masszázsfogások elméleti tudnivalói – speciálisfogások
Rezegtető masszázs: mindkét mutatóujjunkat a kezelendő zónára tesszük és rezegtetjük. Az altaest nyirok területeinél lehet alkalmazni.
Csípő fogás: a mutató és hüvelykujj közé fogjuk a fej nyirokutainak területét, és csípésszerű mozdulattal jobbra-balra elmozdulva kezeljük.
Morzsolgatás: a homloküreg zónáinál alkalmazzuk az ujjhegyeken.
Lépegető masszázs: a vastagbél felszálló ágát szoktuk így masszírozni. Az ujjbeggyel egy kicsit felfelé lépünk, lefelé nyomunk. A gerinc zónájánál is alkalmazható a farokcsonttól indulva fölfelé.
Nyomófogás: erős fájdalomnál, görcsnél a fájó részre rányomunk a hüvelykujjunkkal.
Fejő masszázs: a mutatóujjunk be van húzva, míg a hüvelykujjunk nyújtva. A láb külső oldalán levő zónákat (izületek) tudjuk így kezelni egyszerre alulról és felülről.
