Hatóanyagai/ kémiai alkotórészek: nyálka, cserzőanyagok, flavonoidok, növényi savak, szterolok, triterpének, illóolaj, ásványi sók (cink, kálium),
pirrolizidinvázas alkaloidok (májkárosító alkaloidok, melyek forrázással nem készíthető a drogból).
Tulajdonságok/ hatás: nyálkahártya-bevonó szer- köhögési ingert csökkentő, köhögéscsillapító, nyákoldó.
Felhasználás belsőleg: A teát elkészíthetjük forrázással, de hideg vizes áztatással is (a szabálynak megfelelően).
Fogyaszthatjuk légúti hurutok, torokgyulladás, szájnyálkahártya- gyulladás ellenszereként.
Száraz, görcsös köhögés esetén bevonja a nyálkahártyát, ugyanakkor a letapadt váladékot elfolyósítja, így megkönnyíti a kiköhögést.
Enyhíti a tüdőtágulat (emphisema) tüneteit. Asztmások görcsös köhögésének csillapítására is javasolják. Gyomor- bélfekély elleni teák alkotórésze.
A friss növény nedve mézzel elkeverve szintén bevált köhögéscsillapító szer.
Felhasználás külsőleg: Összetört friss zöld leveleit lüktető, gyulladásos duzzanatra borogatószerként használják.
Elkészítés: forrázással, vagy hideg vizes áztatással.
Ellenjavallat: terhes, szoptatós kismamáknak tilos az alkalmazása.
Mellékhatás: a martilapu májkárosító pirrolizidin alkaloidja a drogban nagyon kis mennyiségben fordul elő, a teában nyomokban is alig van jelen, mégse alkalmazzuk hosszú időn át.
Botanikai leírás: Más néven lókörömfű vagy lókörmű martilapu, a fészkes-virágzatúak családjába tartozó évelő növény.
Meszes, márgás, agyagos talajon homokbányák, agyagbányák csuszamlós szélén, mint pionír növény él. Patakok mentén, nyirkos réteken, természetes növénytársulásokban gyakori, kontinentális- mediterrán faj.
Gyöktörzse ujjnyi vastag, hengeres, kúszó, belőle erednek a vékony, fonalas mellékgyökerek. Szára tél végén, még a levelek megjelenése előtt fejlődik, 10-30 cm hosszú, pikkelyleveles, vöröses színű.
Virága a szárak csúcsán magányosan fejlődik, kb. 2 cm átmérőjű, élénksárga, csészéje fehér bóbitaszőrökből áll. A legkorábban nyíló virágok egyike.
Termése gömb formájú, bóbitás kaszatterméscsoport. Levelei a virágok után jelennek meg, a gyöktörzsből erednek, nyelesek, tőrózsát alkotnak.
Eleinte mindkét oldalon, később csak a fonákon molyhosak, 10-25 cm szélesek, szív alakúak, szögletes keretűek, fogazott szélűek.
Gyűjtése: A növény leveleit gyűjtik, legfeljebb 3 centiméteres nyéllel. A drog szagtalan, íze keserű, fanyar, nyálkás.
Egyes vidékeken a virágát is felhasználják gyógyászati célra, hatása hasonló a levéldrogéhoz.
Februártól márciusig a virágát, áprilistól májusig a levelét, június- júliusban a teljes növényt gyűjtik.
Érdekesség: Dohánypótszer is készíthető a szárított levelekből.
)