Mit tanulhatunk a hosszú életű emberektől?
Testünk csaknem minden sejtje folyamatosan regenerálódik, vagyis szó szerint azzá leszünk holnap, amit ma megeszünk. De mégis mit együnk és hogyan éljünk, hogy mi is hosszú ideig éljünk egészségben?
A világ leghosszabb életű népeinek étrendjében és életstílusában számos közös vonás van:
- Mindegyik étrend - a nyugati standardokhoz viszonyítva – kalóriaszegény.
- Mindegyik gazdag szénhidrátokban, melyek főként teljes kiőrlésű gabonából, zöldségekből és gyümölcsökből származnak.
- Mind teljes értékű, nem tartalmaz iparilag módosított élelmiszert, cukrot, kukoricaszirupot, tartósítószert, mesterséges aromát vagy egyéb vegyi eredetű anyagot.
- Mind friss – tehát NYERS zöldségre és gyümölcsre épül elsődlegesen (= nyers táplálkozás), azt eszik, ami az adott időszakban helyben terem, ahelyett hogy messziről szállított konzerveket fogyasztanának.
- Mindegyik zsiradékban szegény, s a zsiradékot természetes forrásból, magokból, mogyorófélékből származik, nem pedig palackozott étolajból, margarinból vagy telített állati zsiradékból. Elsősorban vegetáriánus táplálkozást folytatnak, hiszen húst alig esznek. A Hunzák esetében a tejtermékek és a húsfélék az étrendjük 1 %-át teszi ki, annyira elenyésző!
- Halat pedig csak az okinawaiak fogyasztanak, amivel azonban vigyázni kell, mert a halak jó része sajnos metil-higannyal fertőzött, ami károsítja az agyat és az idegrendszert. Tenyésztett halak húsa pedig sok egyéb anyaggal, pl. gyógyszerekkel terhelt. Ezért ha halat fogyasztunk, győződjünk meg arról, hogy nem tartalmaz sok higanyt, hogy halászott, és nem tenyésztett!
- Proteinszükségletét mind a négy nép elsősorban növényi forrásokból elégíti ki, így bab- és borsófélékből, gabonából, magokból.
- Ha tehát valaki hosszú és egészséges életet akar élni, az egyik feltétel: kerülje a mesterséges ételeket és az üres kalóriákat, és olyan étrendet válasszon inkább, amely kalóriában szegény, de tápanyagokban gazdag.
A migrációs vizsgálatok azt mutatták, hogy amikor az okinawaiak máshová költöztek, és az új lakóhelyük étrendjét kezdték el követni, ugyanolyan arányban betegedtek meg, és hasonló ideig éltek, mint azok, akiknek a szokásaikat átvették. A Brazíliában élő okinawaiak várható életkora például 17 évvel kevesebb, mint az otthoniaké. A kutatások tehát arra engedtek következtetni, hogy a gének csaknem minden esetben másodlagos jelentőséggel bírnak a hosszú és egészséges élet szempontjából. Tehát ritka kivételektől eltekintve a fizikai öregedés mértékéért csak 30%-ban felelnek a gének, és minél idősebbek vagyunk, a genetikai háttér szerepe annál csekélyebb…Még ha van is bizonyos genetikai hajlama valakinek a rákra, a szívrohamra, a magas vérnyomásra vagy a reumás gyulladásra, az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás késlelteti, esetleg teljesen megakadályozhatja ezeknek a bajoknak a kifejlődését.
Egyéb hasznos tanácsok:
- A hosszú életű népek mindegyikére jellemző az élethossziglan tartó nagyon sok mozgás! Sportoljunk rendszeresen, eddzük a testünket! A fizikai képességek öregkori leépülésének jó része nem a kornak tudható be, hanem annak, hogy nem használjuk őket. Azok ,akik úgy vélik, hogy nem tudnak időt szakítani a testi gyakorlatokra, előbb-utóbb a betegségekre lesznek kénytelenek. (Edward Stanley) Más megközelítésből: "A mozgás a király. A táplálkozás a királyné. Együtt övék a királyság." Jack LaLanne
- Nevessünk sokat, hiszen a víg kedély elősegíti az egészség megőrzését, ami vilcabamaikanál is megfigyelhető.
- Építsünk ki szeretetteljes kapcsolatokat, mert: "Napi négy ölelés kell a túléléshez, napi nyolc a működéshez, tizenkettő az épüléshez." (Virginia Satir) Míg a nyugati társadalmakban az egyén folyamatos elszigeteltsége figyelhető meg, ezeknél a népcsoportoknál megbecsülik az öregeket, halálukig a családban maradnak. Nagy családokban élnek együtt a különböző generációk és gondoskodnak egymásról.
