(más néven: Capsicum annuum, népies nevei: kerti bors, magyarbors, törökbors, veres bors)
Felhasználható fűszerként: mártások, saláták, húsok, körözöttek, levesek, magyaros fogások készítésénél.
A magyar konyha tipikus és kedvelt fűszere, hiszen ételeink az egész világon a paprikáról híresek. Őshazája azonban Amerika, Európába az újvilág felfedezése után került. Hazánkban Szeged és Kalocsa környéke a fő paprikatermő vidék, ahol szárítva édes paprika fűszerporrá őrlik. A legenda szerint ebben a két régióban az emberek átlagéletkora magasabb volt, mint az ország többi részén, és a tudósok szerint ez a sok pirospaprika fogyasztásának volt köszönhető. Magyarországon hétféle minőségben dolgozzák fel: különleges, csípősségmentes, csemege, édes-nemes, félédes, rózsa és erős.
A trópusi országokban inkább a kicsi, csípős terméseket (csilipaprika) használják ételfűszerként, frissen vagy szárítva, egészben vagy megőrölve.
Származása
A nemzetség valamennyi faja Közép-, illetve Dél-Amerikából származik, de mára a mérsékelt és a trópusi égövben szerte a világon termesztik őket. Az indiánok (inkák stb.) nemcsak ismerték, de termesztették is. Európába Kolumbusz orvosa, Chanca hozta az első paprikákat. Az akkori paprikák nagyon hasonlítottak a mostani díszpaprika típusokra. Afrikában, Ázsiában a spanyol és portugál kereskedők ismertették meg a paprikát a 16.-17.sz.-ban.
A ma termesztett fűszer- és étkezési fajták messze kerültek a vadpaprikáktól, de azok továbbra is megtalálhatók valamennyi nemesítő intézetben, mint a nemesítés alapanyagai. Vetőmagjuk a kereskedelemben is kapható.
Mivel melegigényes, a szabadföldi paprikatermesztésre hazánknak csak a déli része optimális, mert a vegetációs idő alatt itt emelkedik az átlaghőmérséklet 17°C fölé. A fagyra igen érzékeny, ezért már a legenyhébb késő tavaszi vagy kora őszi fagyok elpusztítják. Optimális csírázási hőmérséklete 20°C feletti; ennél hidegebb időben csak nagyon vontatottan csírázik.
Tulajdonságai
A paprikát, azaz a Capsicum nemzetséget a burgonyafélék (Solanaceae) családjába soroljuk. Latin neve a termése csípős ízére utal capsis = csípés, míg az annuum = egynyári (görög) jelentéssel bír. A paprika csípősségét a benne lévő kapszaicin nevű vegyület okozza, amely konkrétan nem is az ízlelőbimbókat, hanem a szánkban lévő idegvégződéseket stimulálja.
A március végén, április elején elvetett magokból május végére megfelelő méretű palántákat kaphatunk. Gyomtalanítás után a palántákat földlabdával (tápkocka) vagy szálasan ültethetjük ki; a tövek között tartsunk legalább 25–30 cm távolságot. A mély ültetést nem szereti. A termés fajtától függően a vetés után legalább 3 (étkezési paprikák) és legfeljebb 5 hónap (csilipaprika) között érik be. A paprikát éretlenül vagy éretten szedik; a friss termés 7-10 °C-on mintegy 14 napig tárolható; szárítva nagyon hosszú ideig eltartható. Zöld és érett termései egyaránt felhasználhatók, nagyon dekoratív füzért készíthetünk belőlük. íze, csípőssége szárítva is megmarad.
Fontosabb fajai
Öt faját termesztik szerte a világon, rengeteg változattal:
- Közönséges paprika (Capsicum annuum), ide tartoznak a Kárpát-medencében termesztett paprikafajták.
- Cserjés paprika ( Capsicum frutescens, Cayenne, Red Pepper, csilipaprika)
- Kínai paprika ( Capsicum chinense)
- Bogyós paprika ( Capsicum baccatum)
- Szőrös paprika ( Capsicum pubescens)
Hatása
Termésében a kapszaicintartalom 0,2-2% között mozoghat. A vitaminok közül a B-vitaminokon kívül jelentős a C-vitamin-tartalma. Színéért a karotinoidok a felelősek (béta-karotin, kapszantin, kapszorubin, lutein, zeaxantin, kriptoxantin stb.), ezenkívül 1-2% illóolaj mellett és 2-5% zsíros olaj is található benne.
Izzasztó, vizelethajtó, a kapszaicin belsőleg serkenti a gyomornedv képződését, így étvágyjavító és emésztést elősegítő hatású is.
