Habár az első havi vérzés átlagosan 12-13 éves korban indul meg, a menstruációk eleinte nem járnak együtt tüszőrepedéssel. Sőt, még csak nem is szabályos időközönként következnek be. Egy felmérés szerint az első tíz ciklusra tizenöt hónap alatt kerül sor, s körülbelül a huszadik ciklus táján válik ez az élettani folyamat nagyjából szabályossá.
Mindebben természetesen nagy egyedi eltérések mutatkoznak. A serdülőkori menstruációs ciklus átlagosan huszonkilenc és félnapos, de huszonegytől negyven napig mindenféle ciklus előfordul. Hasonlóképpen különbözik a havi vérzés időtartama és a kiürülő vér mennyisége is. Az előbbi három és nyolc nap között változik, az utóbbi 40-100 millilitert tesz ki.
Minden, ami ezektől eltér, rendellenes. Ha egy lánynak 15 éves koráig nem indul meg a havi vérzése, ha megindul ugyan, de bizonyos idő múltán hat hónapnál hosszabb időre abbamarad, ha huszonegy napnál rövidebb vagy negyven napnál hosszabb a ciklusa, ha nyolc napnál tovább menstruál, ugyanúgy ajánlatos nőgyógyászoz fordulnia, mint amikor a saját becslése szerint túlságosan sok vért veszít ilyenkor. Habár e tekintetben nem teljesen mérvadók az átlagos adatok, erre mutat, ha naponta nyolcszor-tízszer betétet kell cserélnie a vérrel való átitatódás miatt, illetve – erre laboratóriumi vizsgálat derít fényt – a kelleténél kevesebb vérfesték (hemoglobin) van a vérében.
Milyen okok húzódnak meg a vérzési rendellenességek hátterében?
Jobbára olyanok, amelyek a serdüléssel kapcsolatosak, illetőleg amelyek ekkor válnak nyilvánvalóvá. De közéjük sorolhatók azok a fejlődési hibák is, amelyek ugyan már a születéskor vagy nem sokkal azután szembeszökőek, de menstruációs probléma csak ilyenkor származik belőlük.
Minthogy a serdülés folyamata a köztiagybeli hipotalamuszban és az agyalapi mirigyben végbemenő változásokkal kezdődik, ha a belső elváltozású rendszer e két központjának a fejlődésében, működésében és a petefészekkel meg a mellékvesekéreggel való kölcsönös kapcsolatuk érésében zavar támad, annak egyebek között a havi vérzés megindulásának az elmaradása, vagy rendetlen menstruáció lesz a következménye. Habár előfordul, hogy az agyalapi mirigy képtelen a petefészek működését szabályozó, irányító hormonok termelésére és elválasztására, az esetek többségében mégis inkább e mirigynek az átlagosnál lassúbb érése miatt késik az első havi vérzés. Ezt az mutatja, hogy amikor azután megindul a petefészek működésének a serkentése, ettől kezdve olyan lesz a serdülő lány menstruációs ciklusa, mint előbb érő kortársaié.
Mi játszhat közre a hipotalamusz és az agyalapi mirigy késői érésben?
Egyebe között a pajzsmirigy csökkent működése, a mellékvesekéreg túltengése, a vékonybél- és a fekélyes vastagbélgyulladás okozta felszívódási zavar, az idült veseelégtelenség és tüdőbetegség, a súlyos szívbaj, bizonyos rosszindulatú daganatok, fertőzések (tébécé, agyvelő- és agyhártyagyulladás) és sérülések, de szóba jöhet a rendszeres kimerítő munka, a hiányos étkezés és a lelki eredetű étvágytalanság is.
Az egyesült államokbeli Georgiai Orvostudományi egyetemen végzett felmérések szerint az esetek 44%-ában a petefészek elégtelen vagy hiányzó működése miatt támad a vérzési zavar. Ezt okozhatja örökletes hiba, például az, hogy hiányzik a lány sejtjeiből az egyik X nemi kromoszóma Emiatt vagy egyáltalán nem fejlődik ki petefészke, vagy e nemi mirigye fejletlen marad, és fejletlen méh társul hozzá. Ezért ritka körükben az olyan nő, aki teherbe esik.
De egyéb ártalmak (járványos fültőmirigy-gyulladás szövődményeként támadó petefészek-gyulladás, autoimmun betegség, daganatellenes kezelés stb.) miatt szintén nagymértékben csökkenhet a petesejtet magukba foglaló tüszők száma. Ennek az lesz a következménye, hogy a lánynak megindul ugyan a havi vérzése, s egy darabig nincs is baj vele, ezután azonban zavar támad a ciklusában, s nem egyszer elmarad a vérzése.
Egyéb orvosi kutatások szerint a vérzéshiány miatt nőorvoshoz forduló serdülő lányok 18%-ának valamilyen fejlődésbeli rendellenessége van. A legsúlyosabb a Rokitansky-Kutser-Hauser-tünetegyüttes, amelyben a méh- és a hüvelyhiányhoz vese-, szív- és vázrendszeri rendellenesség társulhat. Ha a lány petefészke rendesen működik, serdülőkori fejlődése szokványos lesz, havi vérzése azonban magától értetődően nem lehet.
Végezetül megemlítjük, hogy bizonyos véralvadási zavarok, rosszindulatú daganatok (fehérvérűség, hüvely-, méh-, és méhnyakrák), fogamzásgátló eszközök és tabletták, sérülések, a belső nemi szervekbe jutó idegen testek, a méhnyálkahártya gyulladása és a teherbe esés szintén beleavatkozhatnak a havi vérzés menetébe.
A havi vérzés hiányának vagy szabálytalanságának a földerítése valóságos nyomozó munka. A kórtörténet fölvétele után tüzes vizsgálatra kerítenek sort, amely során egyebek között ellenőrzik a testi fejlettséget, fejlődésbeli hibákat, a vér hormontartamát, a sejtek kromoszómaszámát, és tisztázzák azt is, hogy milyen betegségek társulnak a belső elválasztású rendszer és a nemi szervek fejlődésbeli és működési hibájához.
A vérzéshiányt jobbára gyógyszerekkel kezelik, de megokolt esetben sebészeti beavatkozásra is sort kerítenek. Természetesen műtétre van szükség olyankor, amikor az említett tünetegyüttesben szenved a lány. Új méhhel ugyan nem tudják megajándékozni őt, hüvely azonban készíthető neki, s így legalább a nemi életből nem rekesztődik ki.