(más néven: jamaikai bors, angol fűszer, piment, pimentea fructus, amomummag, jamaikai bors. Két fajtája létezik, Pimenta officinalis B., Pimenta dioica L.)
Fűszerként felhasználható: mártások, szószok, pástétomok, saláták, főzelékek, pácok, vagdaltak, töltelékek, főtt húsok és halak, gyümölcsös ételek, édes sütemények, gyógyteák, likőripari termékek illatosítására, ízesítésére használják. Fűszerkeverékek alkotórésze lehet.
Származás
A szegfűbors öt, a mirtuszfélék Pimenta nemzetségébe tartozó fafaj, illetve azok fűszerként használt termése. A szegfűbors Közép-Amerikában, Nyugat-Indiában honos és termesztett, fás szárú növény. Legnagyobb mennyiségben Jamaicában és Indiában termesztik.
A borsot kereső Kolumbusz Kristóf fedezte fel a Karib-szigeteken, és haláláig nem jött rá tévedésére. Első európai importját 1601-ben dokumentálták. "Pimientának" nevezte, mert ez a bors neve spanyolul, és számos nyelvben ezt a nevet vették át. Napjainkban néha az angolos "pimento" néven említik, ami számos félreértést szül, mert gyakran hívják így a pimiento paprikafajtát is. Európában.
Feldolgozás, eltarthatóság
A szegfűbors termését zölden szedik, és addig szárítják, amíg a benne lévő magvak zörögni kezdenek. Az így nyert fűszer íze a borsra, a fahéjra, a szegfűszegre, és a szerecsendióra emlékeztet.
Az örökzöld fák 9-10 m magasra nőnek. Egy-egy fáról évenként mintegy 50 kg száraz szegfűbors nyerhető. Az érett mag puha, zöld és hosszúkás. Burka szegfűszegillatú; illatosabb, mint maga a mag.
A többi szárított fűszerhez hasonlóan célszerű száraz, hűvös, fénytől védett helyen tárolni.
Elkészítés, felhasználás
Skandináviában és Németországban heringételekhez, Európa többi országában főleg édességek, befőttek, karácsonyi sütemények ízesítésére használjuk, valamint a forralt bor elengedhetetlen fűszere.
Íze a borséra emlékeztet, illatában mintegy a szegfűszegé, a szerecsendióé és a fahéjé keveredik. Ráncos héja sötét- vagy vörösesbarna, illata aromás, íze gyengén égető.
Csak mérsékelten, más fűszerekkel együtt szabad használni, mert egyes fűszereket kiemel, másokat könnyen elnyomhat.
Hatóanyagai
Hatóanyagai az illóolaj (eugenol, cineol, fellandrén, kariofillén), a zsírosolaj és a gyanta. A magokból sajtolt olaj 70%-a eugenol: ez van a szegfűszegben, a fahéjban és a szerecsendióban is, ez az olaj ad jellegzetes ízt a Chartreuse-nek és a többi, évszázadok óta vele ízesített likőröknek.
Gyógyhatása
Teája gyomorgyengeség és felfúvódás megszüntetésére használható. Fájdalomcsillapító, érzéstelenítő hatása is ismert. A népi gyógyászatban borogatásokban az ízületi gyulladások enyhítésére használták; bár, mivel tannint tartalmaz, irritálhatja a bőrt, ha közvetlenül hozzáér.
