A webáruházban a számodra is hatékony működéséhez kétféle sütit használunk.

Szükséges cookie-k
Ezek a cookie-k segítenek abban, hogy a webáruház használható és működőképes legyen, ezért ezeket nem lehet letiltani.

Marketing cookie-k
Ezek a cookie-k segítenek abban, hogy a Te érdeklődési körödnek megfelelő reklámokat és termékeket jelenítsünk meg a webáruházban. Ezeket a cookie-kat le tudod tiltani, de kár lenne, mert egy csomó jó dologról maradnál le.

Részletesebb információ az Adatkezelési tájékoztatónkban.

Kérjük ha egyetértesz, kattints az ELFOGADOM gombra. Köszönjük!

Rozs csíráztatás

Rozs csíráztatás

A rozscsíra felhasználható: kenyerekbe, gabonamüzliként, müzliszeletbe, salátákba, levesekbe.

 

A rozs csíráztatása:
  • Áztatási idő: 12 óra
  • Csírahossz aratáskor: 1.3-2.5 cm
  • Növekedési idő: 2-3 nap
  • Próbálja ki búzával és lencsével elkeverve is.



A rozs élettani hatásai:


Tartalmaz: B1-vitamint, kalciumot, niacint, fehérjét, keményítőt, rostot, szerves sót, szacharint, nitrogént, kazeint és foszfátot is.

  • Magas élelmi-rost tartalma miatt rendszeres fogyasztása javítja bélműködésünket, enyhíti a székrekedést, az aranyérben szenvedők panaszait és csökkenti a vér koleszterinszintjét.



A rozs eredete:


A rozs (Secale cereale) a pázsitfűfélék családjába tartozó gabonanövény. Közeli rokonságban áll a búzával és az árpával.
Nagy valószínűséggel a rozs legfiatalabb gabonafélénk. Eredete mintegy 2500 évre vezethető vissza, amikor is Kis-Ázsiában egy vad rozsfajtából - a hegyi rozsból - való nemesítés után kezdték meg termesztését. Európába csak később a bronzkor idején került át és kezdték meg vetését a germánok és kelták.

Kapcsolódó cikkek:

Csíráztatás Tudástár - hogyan csíráztassunk, és mit?

Csírából ételek - receptgyűjtemény

Egészséges Életmód alapjai

Rák ellen Tudástár

Alternatív gyógymódok

Az oldal tetejére