Bodza, bodzavirág gyógyhatása

Bodza (Sambucus)

Gyógyhatásai

Bodzavirág

A szervezet hurutjait oldja, a gyomorban és belekben ugyanúgy, mint a tüdőben is. Felső légúti hurutok és a hozzájuk társuló tünetek, mint köhögés, rekedtség, orrdugulás esetén a bodzavirág teája forrón, mézesen, citromosan segíti az izzadást, megkönnyíti a hurutok felszakadását, kiürülését, és csillapítja a kísérő lázat. Az arcüregben, homloküregben, középfülben is segíti a letapadt, besűrűsödött váladék oldását. Kellemes ízű tea, amely a szomjúságérzetet is csökkenti, és hozzájárul a megnövekedett folyadékigény kielégítéséhez. Jelentős vértisztító, amely által az egész szervezetet, minden szerv működését jótékonyan támogatja. Az érfalakra rakódott szennyeződéseket leoldja, növeli az érfalak rugalmasságát, karban tartja ezáltal a vérnyomást is. Vízhajtó hatása révén a vesét, a húgyhólyagot és a húgyutakat átmossa. Vesehomok képződés, vesekő kialakulásának megelőzésre is javallott. Jótékony kiegészítője a fogyókúráknak. Nőknél a méh miómája, gyógyküret, vagy termékenységi problémák esetében a bodzavirág teája segíti a női szövetek tisztulását is, a méhnyálkahártya regenerálódását gyorsítja, frissíti, fiatalítja a belső nemi szerveket.

Bodzabogyó

A bodza éretlen bogyója mérgező! Érett bogyója viszont jó vérképző, ami áldásos hatású vérszegénység esetén. Bogyójának leve az arcidegzsába, arcideg fájdalmak esetén igazoltan hatékony. A bogyókból készített lekvárt, a belőle készített teát bélrenyheség esetén, enyhe hashajtónak használják.

Bodza felhasználása külsőleg

Bodzavirág

Influenzás, meghűléses betegségek esetén a torok és mandula gyulladásos állapotaira ízesítetlen teája öblögetőszerként is jó hatásfokkal alkalmazható. Inhalálással a bodza az arcüreg, homloküreg és középfül gyulladásait, az oda besűrűsödött nyákot oldja. Borogatásként kiváló arctisztító, a gyulladt bőrpírok, pattanások eltüntetésében segít.

Állapotok, amelyekben ajánlott a bodza:

Kapcsolódó cikkek

szénanátha
orrdugulás
influenza
megfázás
légúti megbetegedések
köhögés
arcüreg gyulladás
homloküreg gyulladás
középfülgyulladás
pattanások
bőrpír
méregtelenítés
fogyókúra
gyomorhurut
érelmeszesedés
vérnyomás problémák
vese, húgyutak, húgyhólyag fertőzései
vesehomok, vesekő
vérszegénység
arcidegzsába
arcideg fájdalmak
méh jóindulatú megnagyobbodása (mióma)
női meddőség
bélrenyheség

Bodza tea elkészítése

Tea: 1-3 kávéskanálnyi szárított virágzatból forrázattal készítünk teát, tehát felöntjük 1 csészényi, forrásban lévő vízzel. 5-10 percig állni hagyjuk, leszűrjük. Napi 3-5 csészével fogyasztunk el.
Mézzel, citrommal ízesíthető, ezek az ízét jól kiemelik, és hatását még fokozzák is. Hígabb változatban, kevesebb mennyiségben étkezési teaként is fogyasztható.
Bodzabogyóból ugyanígy, forrázattal készítjük a hashajtó teát.
Frissítő ital: 1 liter limonádéba 1 tenyérnyi, teljes virágzatot teszünk, átöblítés után. 1 napig hűtőben állni hagyjuk, majd leszűrjük. Finom üdítőital, mely kedvezően hat.
Szörp, gyümölcszselé, lekvár is készíthető belőle.
Influenzás, meghűléses betegségek esetén társítják, kombinálják hársfavirággal, kamillával, mentával. Női problémákra, a méh miómás állapotában, gyógykaparás után szederrel társítva ajánlott.

Mellékhatás, ellenjavallat

Magas láz esetén a szívre túlzott terhelést tehet, ilyenkor ne használjuk! Bogyója nagy mennyiségben, nyersen (főleg, ha éretlen) és gyermekeknél hánytató hatású! Gyermekeknek csak hígítva adható! Várandósság és szoptatás alatt csak orvossal egyeztetve használja!

Bodza gyógyhatása röviden

Vértisztító, hurutoldó, köptető, köhögéscsillapító, vízhajtó, veseműködést szabályzó, izzasztó, lázcsillapító, fájdalomcsillapító. Enyhe hashajtó.

Hatóanyagai: A virágzat tartalmaz: flavonoidok, szaponinok, csersav, klorogénsav, káliumsók, ciánglikozid, vitaminok, illóolajok és nyálkaanyagok. A termés tartalmaz: flavonoidok, szerves savak, antocianinok (sambucianin), folsav, vitaminok (A-, C- és B- vitamin), ásványi anyagok (vas, magnézium, kálium, kalcium, foszfor), mikroelemek és cukrok.

Népies neve: Bocfa, csete, gyepűbodza

Angol neve: Elder

Hasznos része: A VII. Magyar Gyógyszerkönyvben a bogernyőről lemorzsolt, szárított virág hivatalos drog. Értékes része még az érett bogyó.

Bodza története

Számos hiedelem kapcsolódik hozzá. A rontás, a gonosz, a halál fájának tartották. Az ördög és júdás fájának is nevezték. Korabeli források szerint bodzára akasztotta fel magát Júdás, és bodzafa volt Jézus keresztje is. Jól megmunkálható, ezért régen furulyát, sípot is készítettek belőle, egyes babonák szerint a varázspálca is ebből a fából jó. Régi időkben úgy vélték, nem szerencsés az a ház, ahol bodza nő, mert oda örömmel csap be a villám. Más vidékeken pont a rontó, ártó erőket távol tartó varázserejű növényként magasztalták, ültették. Alatta elaludni az ősi hiedelmek szerint veszélyes, mert elvarázsolja az álmodót. Egyes területeken elterjedt ínyencség a rántott bodzavirág: a jól megmosott, lecsöpögtetett virágernyőket sűrű palacsintatésztába forgatva forró olajban hirtelen kisütik, és fahéjas porcukorral hintve tálalják.

Bodza gyűjtés, szedés, tárolás

A bodzavirág május végén, június elején gyűjthető, melyet pormentes, erős forgalomtól távol eső helyről, reggeli órákban, ollóval, vágva szedjük le. Itatóspapíron, meleg, száraz, de sötét helyen szárítsuk pár napig, majd szitálással megtisztíthatjuk a szár, levél, kocsánydaraboktól. Vászonzsákban, vagy papírba csomagolva, esetleg jól záródó, sötét üvegben, száraz, hűvös helyen tároljuk. Fontos tudni a bodzavirág gyűjtés során, hogy összetéveszthető mérgező rokonával a gyalogbodzával, azonban a gyalogbodza lágy szárú, virágzatában pirosas szín jelenik meg, és illata kellemetlen.

A bodzabogyó augusztus második felében érik be lédús termése, amit augusztusban-szeptemberben gyűjtünk be. A bogyókat feldolgozzuk (pl. lekvár), vagy fagyasztva, szárítva is tartósíthatjuk.

Bodza botanikai leírása

Mediterrán és mérsékelt éghajlatú területeken, Észak-Afrikában és Európában őshonos. Napos völgyek, ritkás erdők, erdőszélek, mezők, falvak házainak, kerítéseinek mentén, de városi parkokban is fellelhető. Dúsan elágazó fa, vagy cserje. Összetett levelei sötétzöldek. Egyéves ágai zöldek, a többévesek már szürke, szürkésbarna kérgűek, paraszemölcsösek. Ágainak belsejében jellegzetes, szivacsszerű, puha rész, a bodzabél található. Nagy, lapos bogernyőben illatos, fehér, sárgásfehér virágai egészen aprók. Termése fényes, ragadós bogyó, mely beérve fekete, feketés ibolya színű. Levele, kérge, éretlen bogyója és gyökere is mérgező! Hazánkban dísznövényként is ültetik. A nedves, nitrogéndús talajt szereti, árnyékos és napos helyen is megél, fagytűrő. 3–10 méter magasra is megnőhet.

Felhasznált irodalom

Reader’s Digest. Fűszerek és gyógynövények nagykönyve 2008

Dr. Kmeth Sándor – Herbárium

Reader’s Digest – A természet füvészkertje

Kissné Dogossy Éva- Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája

Earl Mindell: Gyógyfüvek bibliája

Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: A gyógynövények ismerete

Gyógynövények kincsestára -Alexandra kiadó