Gyógynövények betegségekre

Az őszi időszak megkezdésével szinte automatikusan jelentkeznek a meghűléssel és vírusokkal kapcsolatos betegségek. Ennek oka az immunrendszer gyengeségében rejlik, ugyanis a hidegebb hónapokban kevesebb vitamin jut a szervezetbe. Az immunrendszer romlásával a hidegnek kitett szervek, például a légutak és az orrüregek vérellátása csökken és a szervek belső hőmérséklete is mérséklődik, ami jó táptalajt biztosít a vírusok elszaporodásának. Végeredményben a nátha és az influenza könnyebben kialakul, melynek jellemzői a levertség érzet, fáradtság, tüsszögés, köhögés, orrdugulás, torokkaparás és hőemelkedés vagy láz. 

A havi vérzés elmaradását amenorrhoeanak hívjuk, melyben két típust különböztetünk meg. Az egyik a primer amenorrhoea, mely során az érintettnek még sosem volt menstruációja. Általában ha 16 éves kor előtt nem jelentkezik havi vérzés, lehet gyanakodni primer amenorrhoeara melynek hátterében genetikai betegség állhat. 
A másik típus a szekunder amenorrhoea, ami azt jelenti, hogy a betegnek már korábban volt menstruációja, de több mint 3 hónapja valami ok folytán elmaradt. Ilyen esetben gyakori, hogy túlzott stressz, lelki megpróbáltatás, vagy fizikai megerőltetés (pl. élsportolók, tornászok esetében) miatt marad ki a menstruáció. Szintén a lehetséges okok között lehet valamilyen súlyos betegség (leukémia, veseelégtelenség), táplálkozási zavarok (bulimia, anorexia) és a megerőltető munka. Továbbá okozhat amenorrhoeát nőgyógyászati beavatkozás (petefészek eltávolítása, petefészek daganat), autoimmunbetegség, sugárterápia, pajzsmirigybetegség, illetve a hüvely és a méh rendellenességei és a hormon egyensúly felborulása. 

A menstruációs görcsökben minden negyedik nő érintett lehet. Idegen szóval dysmenorrhoeanak hívjuk a levertséget, gyengeséget és alhasi fájdalmat okozó menstruációs görcsöket. Ennek enyhébb és súlyosabb tünetei is jelentkezhetnek, utóbbi már jelentősen befolyásolja a hétköznapokat a munkahelyi vagy iskolai teljesítmény terén. A dysmenorrhoea még nem jelent betegséget vagy szervi elváltozást. A tünetek kialakulásában nagy szerepet játszat a stressz, szorongás, az alacsony fájdalomküszöb és a prosztaglandin nevű vegyület termelődése. Amennyiben másodlagos dysmenorrhoeáról van szó a tünetek sokkal súlyosabbak és hátterében más betegség állhat, például kismedencei gyulladás vagy endometriózis. Ilyen esetben a menstruáció mindig rendkívül fájdalmas és orvosi kezelés szükséges a panaszok enyhítésére. 

Sok nő vágyik dúsabb keblekre, amikor a természet és a genetika nem áldotta meg őket bombázó testalkattal. Napjainkban a szépségideálhoz hozzátartoznak a dús mellek és a nagy ajkak, amiért sokan képesek akár kés alá feküdni is, illetve egyéb szépészeti- és plasztikai beavatkozásnak alávetni magukat. Ahogy az orvostudomány fejlődik, úgy a plasztikai sebészetnek is egyre szélesebb eszközkínálata van önmagunk teljes átszabatására. De sok esetben a kívánt eredmény elmarad és csak tovább ront a szépülni kívánó hölgy önbizalmán. Az internet bugyraiban nem kell mélyre lapozni ahhoz, hogy rátaláljunk elrontott vagy túlzásba vitt szépészeti beavatkozásokra. Ilyen esetben sokszor nemcsak a kommentelők kegyetlen őszintesége vagy az utcán elcsípett megdöbbent pillantások okoznak kellemetlen perceket, hanem a plasztikán átesett hölgyek fizikai fájdalmakat is nap mint nap átélnek.

Az endometriózis olyan betegség, melynek során a nőknél a méhnyálkahártya a méhen kívül máshol is megtalálható a testben. Általában a petevezetékben, petefészekben vagy a méh mögött fordul elő, az endometrium a kismedencén kívül is megjelenhet, például találtak már endometriumot az agyban, tüdőben, ízületekben és a csontokban is. Az endometriózis fájdalmas betegség, mivel a méhen kívüli méhnyálkahártya a havi ciklus alkalmával a hormonok hatására ugyanúgy megvastagszik, mint a méhen belüli méhnyálkahártya. Normális esetben ilyenkor a méhnyálkahártya felkészül a terhesség befogadására, amennyiben még sem alakul ki terhesség, a méhnyálkahártya lelökődik és a hüvelyen keresztül a vérzéssel együtt távozik. 

Mindenkivel előfordulhatott már, hogy egy esti baráti iszogatás alkalmával a kelleténél több alkoholt fogyasztott. Ilyenkor a jó hangulat mellett melegség önti el a testet, ami az erek kitágulásától és az e miatti nagyobb véráramlástól alakul ki. Másnap az alkohol megvonás után a vérerek ismét összehúzódnak, ami fájdalmat válthat ki. Ezzel együtt mivel az alkohol vízhajtó hatású folyadékvesztés gyakori jelenség másnap a szomjúságérzet és a kiszáradás, ami tovább tetőzi a másnaposság tüneteit, vagyis a fejfájást. Az alkohol a gyomorra és a központi idegrendszerre is kihatással van, amelynek az émelygés és a hányás a következménye. A kimerültség és a rossz közérzet érzéshez hozzájárul a vér savasodása (acidózis). Ilyenkor a vérben felszaporodik az acetaldehid nevű vegyület, ami a bőr kipirosodását okozza. Az alkoholban található adalékanyagok és kémiai szennyeződések csak tovább rontanak a helyzeten. 

A torok- és mandulagyulladás rendkívül gyakori, főleg a 9 éves korosztály alattiak számára. A felnőttek 90 százaléknál és a gyermekek 70 százalékánál vírusos eredetű megbetegedés okozza a mandulagyulladást. A tüszős mandulagyulladás hátterében a Streptococcus baktériumfaj áll. Téves feltételezés, hogy a torok- és mandulagyulladásnak köze van a megfázáshoz, illetve a hideghez, azonban igaz, hogy az immunrendszer ilyenkor jobban legyengül ezért könnyebb elkapni a baktériumokat, vírusokat. 

Magas vérnyomásról akkor beszélhetünk, ha a vérnyomás rendszeresen meghaladja a 140/90 higanymilimétert (Hgmm). A perjel előtti szám (140) a szisztolés nyomásértéket mutatja, melyet a vér akkor gyakorol a verőerek falára amikor a szív összehúzódik. A második szám (90) a diasztolés nyomásérték, vagyis a szív elernyedésekor mérhető nyomás. Az ideális vérnyomás 120/80, melyre fontos törekedni, hiszen a magas vérnyomás megnöveli a stroke és a szívinfarktus kockázatát. 

A koleszterin okozta megbetegedésekre 1951-ben figyeltek fel, amikor az amerikai hadügy minisztérium háborúban elesett katonák holttesteit küldte Koreába boncolásra. A patológusok mintegy 2000 holttestet boncoltak fel, melyekből megállapították, hogy a 21 éves átlagéletkorú katonák 75%-nál már megjelentek a sárga, elmeszesedett plakkok. Ez igen meglepő volt az orvosok számára, hiszen sokáig úgy gondolták a verőér elzáródáshoz vezető lerakódások csak az idősebb embereknél fordulhat elő. 

A nyári időszakban egyre nagyobb esély van  a Lyme-kórt terjesztő kullancsok begyűjtésére, melyek komoly megbetegedést okozhatnak. A Lyme-kórt terjesztő kullancsok fertőzöttek a Borrelia burgdorferi nevű baktériummal, amit csípésükkel továbbadnak az ember számára is. A Lyme-kór felismerése nem egyszerű ezért fontos jól ismerni a tüneteket, hogy elkerülhessük a fertőzés hosszú távú szövődményeit.