Szemvidítófű, orvosi, gyógyhatása | DR IMMUN.com

Szemvidítófű. Orvosi. (Euphrasia officinalis)

Gyógyhatása

Az orvosi szemvidítófű gyakori összetevője a olyan gyógynövénykeverékeknek, amelyeket nyombélfekély és gyomorfekély esetén javasolnak fogyasztásra. Alkalmazható a gyomorrontás, a savtúltengés és a gyomorhurut orvoslására, csökkentheti a kellemetlen puffadást, rendszeres bevitelével pedig kezelhető a bélgombásodás. Élénkítő hatású, enyhén emeli a vérnyomást, ugyanakkor esetenként vérnyommáscsökkentőként is kiválóan funkcionálhat. Orvosi szemvidítófűből készített főzet használata ajánlott enyhe meghűlés, köhögés, rekedtség és hőemelkedés esetén, de elősegítheti a hörgőgyulladás, az arcüreg-és a homloküreg-gyulladás gyógyulását is.

Nyálkaoldó, emiatt jótékony hatással van a nedves asztmában szenvedőkre. Akadályozza a lépmegnagyobbodást, és az ezerjófűhöz hasonló módon képes a lép méregtelenítésére is. Az orvosi szemvidítófűből készült tea nyugtatja a túlhajszolt idegrendszert, és segít karbantartani a hosszú-és a rövidtávú memóriát.

 

Felhasználás külsőleg

A néphagyományban a szembetegségek legkiválóbb doktorának tartották az orvosi szemvidítófüvet. Külső borogatásként alkalmazva a szemvidítófű főzetével kezelhető a homályos látás, a szemhéjgyulladás, az árpa és a szem egyéb gyulladásos megbetegedése. Kamillával kombinált pakolásával gyógyítható volt a kötőhártya gyulladás. Képes megszünteti az allergiával járó szemkönnyezést-és viszketést. A bőrfelszín felületén található sebeket kitűnően fertőtleníti, emellett pedig enyhíti a fejbőr túlzott korpásodását és zsírosodását.
 

Állapotok, amelyekben ajánlott

• szénanátha
• allergia
• savtúltengés
• sárgaság
• gyomorfekély
• nyombélfekély
• gyomorhurut
• gyomorrontás
• puffadás
• bélgombásodás
• magas koleszterinszint
• hőemelkedés
• láz
• meghűlés
• köhögés
• hörgőgyulladás
• arcüreggyulladás
• homloküreg gyulladás
• torokgyulladás
• nedves asztma
• lépmegnagyobbodás
• homályos látás
• szemgyulladás
• szaruhártya-gyulladás
• árpa
• kötőhártya-gyulladás
• zsíros, korpás fejbőr

 

Szemvidítófű tea készítése

Tegyen 2-3 teáskanálnyi orvosi szemvidítófüvet kb. 3 dl vízbe, majd forralja fel! Hagyja állni 8-10 percig, és szűrje le! Melegen ajánlott a fogyasztása naponta 2-3 alkalommal. Szükség esetén mézzel ízesíthető a tea.

Megfázás elleni orvosi szemvidítófű forrázat: 2,5 dkg orvosi szemvidítófüvet áztasson be 1 l forró vízbe. Hagyja állni 10 percig. Ízlés szerint édesítve, melegen fogyassza!

Gyomorerősítő orvosi szemvidítófű tea: Főzzön meg negyed liter vízben egy evőkanálnyi orvosi szemvidítófüvet. 10 percig forralja, majd hagyja állni a kész teát. Szűrje le, és naponta maximum 3-szor alkalmazza!

Kötőhártya-gyulladás kezelésére alkalmas orvosi szemvidítófű borogatás: 500 ml vízhez adjon hozzá egy evőkanálnyi drogot. A kapott egyveleget főzze negyedóráig. Langyos alkalmazása javallott.

Szemproblémák esetén alkalmazható keverék orvosi szemvidítófűvel: Készítsen kivonatot hidrasztisz-gyökérből, málnalevélből, cayeni borsból, szemvidítófű gyökeréből és viaszbokorkéregből. A kapott keveréket naponta 3-4 alkalommal használja szemmosás céljából.

 

Ellenjavallat

Nagy mennyiségben nem ajánlott a fogyasztása! Érfaltágító hatása miatt nem ajánlott a használata visszértágulatban szenvedők számára! Szemszárazság és kiszáradás esetén kerülendő a bevitele!

Szemvidítófű gyógyhatása

Vérnyomáscsökkentő, szemgyulladás-csökkentő, hűtő vértisztító, nyugtató, fertőtlenítő, lázcsillapító.

 

Hatóanyagai: keserűanyagok, cseranyagok, rinantin, illóolaj, fenolsav.

Népies neve: szemüdv, szálkacsék, szemgyógyítófű, szemvígasztaló.

Angol neve: eyebright, eyewort.

Hasznos része: Az orvosi szemvidítófű drogját a föld feletti részei adják (Euphrasiae rotskovianae herba).

 

Szemvidítófű gyűjtése, szedése, tárolása

Késő tavasztól egészen kora őszig, szeptember-október környékéig szedhető növény. Önmagában nem elég a szárát gyűjteni, mert nem produkál eredményt, helyette érdemes a virágos, leveles hajtásokat leszedni. Igen csenevész növény az orvosi szemvidítófű, ezért gyorsan kiszárad. A szárítást követően jól szigetelő dobozban tárolandó.

Története

Már a Kr.e. IV. században említést tesznek az orvosi szemvidítófű jótékony hatásairól. Elsőként egy görög filozófus, Theophrasztosz ír gyulladáscsökkentő képességéről az egyik, növényekről készült művében, majd Dioszkuridész is megemlíti, mint a szem megbetegedéseinek gyógyítóját. A XVI. században élt német orvos, Paracelsus szignatúratana szerint igaz az az állítás, hogy egy növény formájából, színéből és természetes élőhelyéből meg lehet állapítani azt, hogy Isten milyen betegség gyógyítására szánta az adott herbát. Ez alapján határozták meg a szemvidítófű gyógyító erejét, és így terjedhetett el a világban

Az 1578-as, Melius Juhász Péter-féle Herbariumban már többfajta elnevezése is megjelenik a növénynek. A népnyelvben gyakran használták ugyanis az orvosi szemvidítófűre a szemnek való fű, a szemvigasztaló és a szemnek gyönyörűsége megnevezéseket. A latin neve „jó közérzetet, boldogságot” jelent, amit a görög nyelv egyik szavából, az euphrasiaból vettek át,

A népi világban gyakorta „Szépasszony virágaként” jelent meg, mert azok, akik szemvidítófüvet használtak a szemük ápolására, igézőbb tekintetet kaptak ajándékba. Izland szigetén és Skóciában még ma is előszeretettel használják borogatások készítéséhez.

 

Botanikai leírása, termesztése

Európa minden szegletében megtalálható, a mediterrán területeket kivéve. A tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába tartozó, élősködőnek mondható növény. Nem túl terjedelmes növény, nem éri el a negyed méteres magasságot sem. Levelei oválisok, átellenesen helyezkednek el, szélük pedig fogas. A virágok a levélhónaljban helyezkednek el egyesével, nem pedig csoportosan. Színük általában fehér, lila csíkokkal és sárga foltokkal borított.

Kedvelt élőhelyei az enyhén meszes talajú hegyvidéki rétek, a patakpartok és a ligetes erdők. Nem tűri jól a meleget. Tavasszal magról szaporítható, nem igényel nagy gondozást, de figyelni kell arra, hogy ne száradjon ki körülötte a talaj, különben elsorvad a növény.

 

Felhasznált irodalom

Dr. Kmeth Sándor: Herbárium
Earl Mindell: Gyógyfüvek Bibliája
Rácz János: Gyógynövények gyógyhatásai
Gyógynövények kincsestára
Gyógynövények, mint természetes gyógyanyagok
Reader’s Digest: A természet füvészkertje
Reader’s Digest: Fűszerek és gyógynövények nagykönyve